Közismert tény, hogy a nagyobb testű kutyák átlagosan jóval rövidebb ideig élnek, mint kisméretű fajtársaik. Míg egy csivava átlagosan 14-16 éves koráig él, addig mondjuk egy dán dog csupán 7-10 évre számíthat. Ez természetesen nagyon szomorú tény e kutyák gazdáinak számára is, akik feltehetően mindent megtennének – és anyagilag is sokat lennének hajlandók áldozni arra –, hogy kedvenceik földi létét néhány évvel meghosszabbítsák.
A várható élettartamban megnyilvánuló, fajon belüli ilyen nagy különbségek nagyon ritkák az állatvilágban. Ráadásul alapesetben az emlősök között a nagyobb méret hosszabb élettel szokott párosulni, hiszen evolúciós szempontból sem „éri meg” felépíteni mondjuk egy elefánt testét néhány éves felnőttkorért, míg mondjuk a rágcsálók csak néhány évig szoktak élni általában.
Az ember és egy hormon a hibás
A nagyobb testű kutyák gyorsabb öregedésének pontos mechanizmusa ugyan nincs még feltárva, de a feltételezések szerint a különböző fajtákat létrehozó emberi fajnemesítés hatására alakult ki, ahogy egyes kutyafajok jellemző betegségei is.
Nagyon úgy tűnik, hogy a folyamatban fontos szerepet játszhat egy növekedési hormon, az IGF-1. Ez a hormon a kutyák életének első szakaszában a növekedést serkenti, és részben ez teszi lehetővé, hogy a nagytestű kutyák nagyra nőjenek. A hormon szintje hatalmas különbségeket mutat a kisebb és nagyobb testű fajok egyedei között, akár 28-szoros is lehet.
Gyűrűsférgek, muslicák és egerek esetében már kimutatták, hogy az IGF-1 szintje összefüggést mutat az élettartammal és az öregedéssel, azonban egyelőre nincs átfogó kutatás annak bizonyítására, hogy ez a kutyák esetében is így van.
Van ok bizakodni
Egy Loyal for Dogs nevű, négy éve alapított biotechnológiai cég szerint azonban a bizonyítékok elég erősnek látszanak arra, hogy érdemes legyen ebben az irányban kísérletezni. A cég már ki is fejlesztett egy LOY-001 néven futó szert, amely reményeik szerint képes lehet évekkel növelni a nagytestű kutyák várható élettartamát.
A szer az IGF-1 működésének blokkolásán alapul, és legalább 18 kilogramm súlyú, hét évnél idősebb kutyáknak lehet beadni, méghozzá 3-6 havonta, injekció formájában.
Ugyan a szernek még klinikai vizsgálatokon is át kell esnie, mielőtt engedélyeznék a „lakossági” felhasználását, az FDA, azaz az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság a cég által hozzá benyújtott 2300 oldalnyi dokumentáció alapján úgy döntött, ez „elegendő ahhoz”, hogy a szerrel kapcsolatban „megalapozott reményeket lehessen fűzni a hatékonysághoz”.
A dokumentációhoz csatolták egy közel 500 nagytestű kutyával folytatott publikálatlan, megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményét is, amely szerint az alacsonyabb IGF-hormonszinttel rendelkező állatok jobb egészségi állapotnak örvendtek idősebb korukban.
Gyorsított engedélyezés
A következő lépés az lehet, hogy a szer kap egy előzetes engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy egyfajta gyorsított eljárás keretében, az alapvető gyógyszerbiztonsági és egyéb vizsgálatok után piacra is kerüljön a szer, miközben még tartanak a hosszú távú hatásokra fókuszáló klinikai vizsgálatok. A Loyal for Dogs reményei szerint ez akár már 2026-ra meglehet, így akkortól már meg is kaphatnák az első nagytestű kutyák az életüket a remények szerint meghosszabbító szert.
Párhuzamosan egyébként a cégnél dolgoznak a LOY-002 és 003 szereken is, ezek ugyanezen a koncepción alapuló, ám szájon át adható változatok lennének.
A New York Times által megkérdezett állatorvos, Kate Creevy, a Kutyaöregedési Projekt munkatársa szerint a szer ígéretes, a fő kérdés azonban az, hogy a pluszban kapott éveikben milyen minőségű életet tudnak élni.
„Ha bebizonyosodik, hogy növeli az élettartamot, engem csak az érdekel, az élet meghosszabbított periódusa jó minőségű élet legyen. Nem akarom a kutyámat két extra évig hanyatló egészségi állapotban életben tartani.”
A Kutyaöregedési Projekt munkatársai egyébként szintén kísérleteznek egy saját, kutyaöregedést lassító, rapamycin nevű szerrel, ez az mTOR nevű molekula blokkolásával működne
Ha a LOY-001-etengedélyeznék és hatásosnak is bizonyulna, akkor az első elfogadott élettartam-meghosszabbító kezelés lenne, ezzel pedig engedélyeztetési szempontból akár az emberek számára fejlesztés alatt álló hasonló célú szerek előtt is segítene ösvényt taposni.
