5p

Felnőtt egy generáció, amelynek gyermekkora már a közösségi média megszületése és az okostelefonokkal a zsebben hordható internet korszakára esik. Ijesztő adatokat mutat a róluk szóló statisztika.

Valami borzalmasan félrecsúszott azzal a generációval, amely 2010 után nőtt fel – írta Jonathan Haidt szociálpszichológus az Atlanticben megjelent cikkében. A depressziós és szorongó fiatalok aránya azamerikai ifjak között – ami az ezredforduló utáni évtizedben stabil volt – több mint 50 százalékkal ugrott meg 2010 és 2019 között.

Az öngyilkosságok száma 48 százalékkal nőtt a 10 és 19 éves fiatalok körében, ezen belül a 10 és 14 év közti lányoknál 131 százalékkal. És a probléma nem korlátozódik az Egyesült Államokra. Hasonló tendenciát mutatnak a statisztikák Kanadában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon, az észak-európai országokban és máshol.

Bajban a fiatalok? Fotó: Depositphotos
Bajban a fiatalok? Fotó: Depositphotos

A „Z” generációnak nevezett korosztály tagjai, azaz az 1996 után születettek szorongástól, depressziótól szenvednek, más korcsoportok tagjainál hajlamosabbak arra, hogy kárt tegyenek magukban. Ezek a gondok súlyosabbak az esetükben, mint bármely más olyan generáció esetében, amelyről hasonló statisztikai adatok vannak.

Tovaterjed a baj a felnőtt korra is

A lelki egészség romlása csak az egyik jele, hogy valami félrecsúszott. Idetartozik még a magányosság, a barátok hiánya, ami az amerikai tinédzserek körében 2012 után kezdett növekedni. Eközben több felmérés, köztük a széles körben ismert PISA adatai szerint az USA-ban romlott az ifjak átlagos teljesítménye az olvasás és a matematika terén.

Ugyanezt mutatják a más országokra vonatkozó vizsgálatok. A korosztály legidősebb tagjai már késői 20-as éveikben járnak, és a riasztó tüneteket magukkal hozták. Kevesebbet randiznak, halványabb a szexuális életük és gyengébb érdeklődést mutatnak a gyereknevelés iránt, mint az előttük járó generációk tagjai. Gyakrabban fordul elő, hogy a szüleikkel élnek. A munkaadók, a főnökök tapasztalata szerint nehezebb bánni velük.

Kevésbé ambiciózusak, mint elődeik, kerülik a kockázatot. Nemrégiben derült ki, hogy az 1970-es évek óta először nincs 30 év alatti a Szilícium-völgy feltörekvő vállalkozói között. Hasonló jelenségek már a korábbi korosztályoknál is megfigyelhetők voltak, de a „Z” generáció tagjai esetén felgyorsultak. A magyarázat elég nyilvánvaló. Miután ezek a jelenségek nem csupán az Egyesült Államokban figyelhetők meg, hanem a lényegében a fejlett világ országaiban mindenütt, nehéz lenne tagadni az összefüggést két kiemelkedő jelenséggel, ami egybe esett a „Z” generáció felnövekedésével.

Az egyik az okostelefonok megjelenése, ami az iPhone megjelenésével 2007-től pörgött fel. A másik a 2000-es évek elején megszületett közösségi média elterjedése az egész világon. A két újdonságban közös, hogy az azonnali, pörgő, vírusfertőzéshez hasonlóan terjedő információáramlásra és a függőség kialakítására épül. Az, hogy az internet bekerül az emberek zsebébe és bármikor elérhetővé válik, megváltoztatja az életüket. Akivel ez a gyerekkorában történik meg, az hajlamos lehet arra, hogy menthetetlenül összekeverje a valós és a virtuális valóságot.

Az összefüggésekkel kapcsolatos kérdéseket gyakran túl szűkre szabják. Például hatással van-e az emberek alvására a lefekvés előtti internetezés. A válasz természetesen igen. Ennek alapján azonban nem állítható fel általános összefüggés a virtuális világ és a valóság állandó összefonódásának hatására az emberek életére.

Korlátozni kell a modern világ „áldásait”

Főleg nem arra, hogy ennek a jelenségnek köze van-e ahhoz, hogy a 2010-es évek elejétől elszaporodtak a mentális betegségek. A választ akkor kaphatjuk meg, ha azt firtatjuk, hogy mit jelent általában az emberek életében a gyermekkor, a felnövekedés és ezt hogyan befolyásolja a zsebben hordott internet? Az Atlantic cikkének szerzője arra a következtetésre jut, hogy az okosmobilos és közösségi médiás gyerekkor, ami egy bő évtizeddel ezelőtt alakult ki, blokkolja a gyermekek és a fiatalok felnőtté válásának folyamatát.

Nevezetesen a valóság megkülönböztetését a képzelettől, a figyelem összpontosítását valamire, a fizikai tapasztalatok szerzését, az emberi korlátok felismerését, az önismeret és a felelősségvállalás kialakulását, a kockázat felmérésének képességét.

Mindezek kezelésére négy alapvető szabály betartását javasolja:

  • Ne kapjon a gyerek gimnazista kora előtt okostelefont!
  • Ne engedjék meg a szülők, hogy önálló fiókot nyisson a közösségi médiában, azon posztoljon 16 éves kora előtt.
  • Telefonmentessé kellene tenni az iskolákat, meg kellene tiltani használatukat az iskolában töltött idő alatt.
  • A szülőknek nagyobb függetlenséget, önálló felelősségvállalást, kézzel fogható tapasztalatszerzési lehetőséget kellene biztosítaniuk gyermekeiknek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!