Valami borzalmasan félrecsúszott azzal a generációval, amely 2010 után nőtt fel – írta Jonathan Haidt szociálpszichológus az Atlanticben megjelent cikkében. A depressziós és szorongó fiatalok aránya azamerikai ifjak között – ami az ezredforduló utáni évtizedben stabil volt – több mint 50 százalékkal ugrott meg 2010 és 2019 között.
Az öngyilkosságok száma 48 százalékkal nőtt a 10 és 19 éves fiatalok körében, ezen belül a 10 és 14 év közti lányoknál 131 százalékkal. És a probléma nem korlátozódik az Egyesült Államokra. Hasonló tendenciát mutatnak a statisztikák Kanadában, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon, az észak-európai országokban és máshol.
A „Z” generációnak nevezett korosztály tagjai, azaz az 1996 után születettek szorongástól, depressziótól szenvednek, más korcsoportok tagjainál hajlamosabbak arra, hogy kárt tegyenek magukban. Ezek a gondok súlyosabbak az esetükben, mint bármely más olyan generáció esetében, amelyről hasonló statisztikai adatok vannak.
Tovaterjed a baj a felnőtt korra is
A lelki egészség romlása csak az egyik jele, hogy valami félrecsúszott. Idetartozik még a magányosság, a barátok hiánya, ami az amerikai tinédzserek körében 2012 után kezdett növekedni. Eközben több felmérés, köztük a széles körben ismert PISA adatai szerint az USA-ban romlott az ifjak átlagos teljesítménye az olvasás és a matematika terén.
Ugyanezt mutatják a más országokra vonatkozó vizsgálatok. A korosztály legidősebb tagjai már késői 20-as éveikben járnak, és a riasztó tüneteket magukkal hozták. Kevesebbet randiznak, halványabb a szexuális életük és gyengébb érdeklődést mutatnak a gyereknevelés iránt, mint az előttük járó generációk tagjai. Gyakrabban fordul elő, hogy a szüleikkel élnek. A munkaadók, a főnökök tapasztalata szerint nehezebb bánni velük.
Kevésbé ambiciózusak, mint elődeik, kerülik a kockázatot. Nemrégiben derült ki, hogy az 1970-es évek óta először nincs 30 év alatti a Szilícium-völgy feltörekvő vállalkozói között. Hasonló jelenségek már a korábbi korosztályoknál is megfigyelhetők voltak, de a „Z” generáció tagjai esetén felgyorsultak. A magyarázat elég nyilvánvaló. Miután ezek a jelenségek nem csupán az Egyesült Államokban figyelhetők meg, hanem a lényegében a fejlett világ országaiban mindenütt, nehéz lenne tagadni az összefüggést két kiemelkedő jelenséggel, ami egybe esett a „Z” generáció felnövekedésével.
Az egyik az okostelefonok megjelenése, ami az iPhone megjelenésével 2007-től pörgött fel. A másik a 2000-es évek elején megszületett közösségi média elterjedése az egész világon. A két újdonságban közös, hogy az azonnali, pörgő, vírusfertőzéshez hasonlóan terjedő információáramlásra és a függőség kialakítására épül. Az, hogy az internet bekerül az emberek zsebébe és bármikor elérhetővé válik, megváltoztatja az életüket. Akivel ez a gyerekkorában történik meg, az hajlamos lehet arra, hogy menthetetlenül összekeverje a valós és a virtuális valóságot.
Az összefüggésekkel kapcsolatos kérdéseket gyakran túl szűkre szabják. Például hatással van-e az emberek alvására a lefekvés előtti internetezés. A válasz természetesen igen. Ennek alapján azonban nem állítható fel általános összefüggés a virtuális világ és a valóság állandó összefonódásának hatására az emberek életére.
Korlátozni kell a modern világ „áldásait”
Főleg nem arra, hogy ennek a jelenségnek köze van-e ahhoz, hogy a 2010-es évek elejétől elszaporodtak a mentális betegségek. A választ akkor kaphatjuk meg, ha azt firtatjuk, hogy mit jelent általában az emberek életében a gyermekkor, a felnövekedés és ezt hogyan befolyásolja a zsebben hordott internet? Az Atlantic cikkének szerzője arra a következtetésre jut, hogy az okosmobilos és közösségi médiás gyerekkor, ami egy bő évtizeddel ezelőtt alakult ki, blokkolja a gyermekek és a fiatalok felnőtté válásának folyamatát.
Nevezetesen a valóság megkülönböztetését a képzelettől, a figyelem összpontosítását valamire, a fizikai tapasztalatok szerzését, az emberi korlátok felismerését, az önismeret és a felelősségvállalás kialakulását, a kockázat felmérésének képességét.
Mindezek kezelésére négy alapvető szabály betartását javasolja:
- Ne kapjon a gyerek gimnazista kora előtt okostelefont!
- Ne engedjék meg a szülők, hogy önálló fiókot nyisson a közösségi médiában, azon posztoljon 16 éves kora előtt.
- Telefonmentessé kellene tenni az iskolákat, meg kellene tiltani használatukat az iskolában töltött idő alatt.
- A szülőknek nagyobb függetlenséget, önálló felelősségvállalást, kézzel fogható tapasztalatszerzési lehetőséget kellene biztosítaniuk gyermekeiknek.
