<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Ezt állítják a Yale Egyetem kutatói.

A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta meg, hanem jelentősen javította a levegő minőségét. 

(Illusztráció)
(Illusztráció)

Ezáltal elejét vette több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában

- mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.

A The Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmányukban a kutatók arról írtak, hogy a tisztább levegő több - becslésük szerint 12 125 - elhalálozást akadályozott meg, mint a koronavírus-járványban május 4-ig meghaltak - 4633 - száma.

Ez egy nagyon meglepő eredmény. A járvány borzasztó mind Kína, mind az egész világ számára, de a vele járó károsanyagkibocsátás-csökkenés pozitív eredményeket hozott az egészségre nézve

- idézte Kai Chen adjunktust, a tanulmány vezető szerzőjét az egyetem közleménye.

A kutatók kimutatták, hogy

a nitrogén-dioxid-kibocsátás 37 százalékkal csökkent a karantén előtti időszakhoz képest, a szállóporé 30 százalékkal Kína 367 városában.

A nitrogén-dioxid-kibocsátás a karantén előtt - január 5. és 20. között - köbméterenként 40,5 mikrogramm volt például Vuhanban, a járvány kínai gócpontjában, a karantén idején - február 10. és március 14. között - köbméterenként 18,8 mikrogrammra esett vissza. 

A 2,5 mikrométer, vagy annál kisebb szállópor szintje 62,5 mikrogramm volt a karantén előtt sok kínai városban, a karantén idején ugyanezen városokban 36,5 mikrogrammra csökkent.

Ezen károsanyagkibocsátás-csökkenések alapján becsülték meg a kutatók, hogy mennyi légszennyezéssel összefüggő, idő előtti elhalálozásnak vette elejét a javuló levegőminőség.

A kutatáshoz 272 kínai várost érintő korábbi járványtani tanulmányok elhalálozási adatait és a 2018-as kínai statisztikai évkönyv halálozási adatait használták fel.

A szerzők szerint 

a több mint 12 ezer haláleset mintegy kétharmadát szív- és érrendszeri betegségek, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség okozta volna.