Magyarországon is túlvagyunk az első néhány olyan napon, amely kánikulát hozott. Emellett az Egyesült Államok Texas és Louisiana államaiban bőven 40 Celsius-fok feletti hőségeket mértek a napokban, Indiában pedig több tucat ember halálát okozta egy hőhullám.
Egyre többen klímáznak
Az extrém meleg együtt jár a légkondicionálók használatának terjedésével. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency - IEA) 2018-ban azt jósolta, hogy az évszázad közepére megháromszorozódik ezeknek a berendezéseknek a száma. Ezt részben a nyári hőmérséklet emelkedése okozza, részben pedig az, hogy az átlagemberek is megengedhetik maguknak, hogy légkondicionálókat vásároljanak. A legfrissebb előrejelzések szerint pedig 2030-ig a használatban lévőkön felül további egymilliárd légkondicionálót helyeznek üzembe a világon – írta a Fast Company hírportál a légkondik energiahatékonyságáról szóló cikkében.
Az még kérdés, hogy ebből az egymilliárd klímaberendezésből hány landol a magyar lakásokban, ám az biztos, hogy nagy karriert futottak be itthon ezek a berendezések az elmúlt időszakban. A hivatalos adatok szerint ugyanis
- 2010-ben 100 háztartásra csak 4 klíma jutott,
- 2015-ban már 7,
- 2020-ban pedig 14. Vagyis tíz év alatt több mint megháromszorozódott a számuk.
Viszonylag drága készülékekről van szó (akár félmilliót is elkérnek érte), ezért a háztartások anyagi helyzetétől is függ, hogy van-e klíma a lakásban vagy nincs. A jövedelmi tizedek alapján a középen lévő
- ötödik és hatodik deicilisbe tartózóknál 2010 és 2020 között 3-ról 10-re, illetve 3-ról 17-re nőtt a 100 háztartásra jutó légkondik száma.
- A leggazdagabbak táborában, azaz a tizedik decilisbe tartozók táborában még markánsabb volt a bővülés: a 2021-es 9 darabos szintről 2020-ra 25-re nőtt, vagyis minden negyedik háztartásban volt kílma.
Hivatalos KSH-adatok a 2020 óta eltelt időszakra vonatkozóan még nincsenek. Az utóbbi időszakban nemeztközi és magyar szinten is két egymásnak ellentétes hatás jelent meg a kílmapiacon. Az egyik, hogy az energiaválság miatt sokan fordultak az energiatakarékosabb fűtési módok felé, márpedig a hőszivattyús elven működő klímaberendezések viszonylag alacsony energiafogyasztás mellett tudnak hűteni vagy fűteni egy lakást. Ez támaszt adhatott a klímakeresletnek. Ugyanakkor - ahogy fentebb szó volt róla - viszonylag drága gépekről van szó, az infláció emelkedése, a mindennapi kiadások növekedése, a reálbérek csökkenése miatt sok háztartás a drágább, tartós háztartási gépek beszerzéséről lemondott vagy későbbre halasztotta a beszerzést. Ez jól látható abból is, hogy a bútorok és műszaki cikkek forgalmának volumene Magyarországon az idei év első négy hónapjában 17 százalékkal esett vissza.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős csökkenéséről ebben a cikkünkben olvashat részletesen:
Van azért velük baj
Bár a hőszivattyús elven működő, számos fűtési, hűtési módhoz képest környezetbarátnak mondott kílmák egyre jobban terjednek, az összkép azért jóval rosszabb. A gond az, hogy becslések szerint áramfogyasztásukkal ezek a berendezések felelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4 százalékáért. Ez a kétszerese a legendásan környezetszennyező repülőgépek emissziójának. Emellett az áramszámlát is megdobják. (Persze itt kérdés, hogy a klímával kivátlott másik fűtési rendszer mennyibe került.)
Ráadásul ott van még a hűtőfolyadék, amely többszörösen légszennyező, mint a szén-dioxid-kibocsátás. Bár a világ országai megállapodtak a legrosszabb anyagok használatának betiltásáról, a régi berendezések cseréje időigényes folyamat.
Hamarosan forradalmi változások jöhetnek, több "iskola" létezik
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy számos cég dolgozik a légkondicionálók áramfogyasztásának csökkentésén. A bostoni Transaera 50 százalékos megtakarítást ígér azzal, hogy a berendezések belső részeit speciális anyaggal burkolja be. Ez olyan mint egy szivacs, ami magába szívja a párát. Ezzel megszünteti a légkondik felesleges melléktermékét, a párát kivonja a levegőből. Emellett a hűtés másik oldalán keletkező hővel újra elpárologtatják a „szivacsból” a vizet, így nem kell annak eltávolításával foglalkozni. A klímaberendezéseknél megjelenő víz elvezetése az egyik legbosszantóbb dolog sok esetben, gyarkan ezt úgy oldják meg, hogy egy vödörbe folyik a klíma által "megtermelt" víz. A cég ígérete szerint kiegészítő burkolatuk a hagyományos légkondikban is használható. Nem kell azokat lecserélni az energiamegtakarításhoz. A Transaera a világ legnagyobb légkondigyártójával, a Carrierrel dolgozik együtt találmánya elterjesztésén.
Másik iskolát követ a Blue Frontier startup, amely sót használ a pára kivonásához, hogy a levegőt hűtő berendezés ne fogyasszon többet a pára kivonásával. A vállalat azt ígéri, hogy technológiája annál hatékonyabb, minél nagyobb a külső forróság. Így legjobb pillanataiban akár 90 százalékos energiamegtakarítást is hozhat. Ez a rendszer két év múlva jelenhet meg a piacon, először a nagy épületek hűtésében.
Az izraeli Nostromo „IceBrick” névre keresztelt megoldása a napenergia csúcsidőszakaiban termelt árammal vizet fagyaszt, amit a délutáni forróság enyhítésére használhatnak fel hűtőfolyadékként. A fejlesztők ígérete szerint ez a rendszer irodaház méretben használva lényegében nullára csökkentheti a légkondicionálással járó szén-dioxid-kibocsátást.
A szakértők ezzel együtt azt javasolják, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az egyszerűbb megoldásokat sem. Ilyen az épületek, házak falának fehér festése, az árnyékot adó fák ültetése vagy a napernyők használata. A jó öreg levegőkeverő propeller is hasznos lehet energiatakarékos megoldásként.
