Az elmúlt időben sokszor találkozhattunk olyan állításokkal, hogy naponta valahányezer (talán a legelterjedtebb a 10 ezres szám) lépés megtétele a legtöbb egészségügyi gondot megelőzi. Miközben természetesen általánosságban kimondható, hogy a mozgás jobb, mint a nem mozgás, és hogy a rendszeres mozgás jobb egészségi állapothoz vezet, a legtöbb ilyen állítás mögött nem voltak valódi, tudományos igényességű kutatási eredmények. Azonban készülnek olyan kutatások, amelyek megmutatják, hogy pontosan mire is számíthatunk napi néhány ezer lépés megtétele esetén, ezek néha inkább igazolják, néha inkább cáfolják az interneten terjedő „népi” bölcsességeket.
Mérhető kockázatcsökkentés
Egy friss tanulmányban például nyolc, a napi lépésszám és a kardiovaszkuláris események (szívroham, hirtelen szívmegállás, stroke) bekövetkeztének valószínűségének kapcsolatát vizsgáló kutatás eredményeit összegezték egy metaanalízis keretében. A kutatásokban összesen több mint 20 ezer, 43 országból összeválogatott résztvevő volt, akiket lépésszámlálókkal szereltek fel, majd éveken keresztül követték őket, hogy előfordulnak-e náluk halálos vagy nem halálos kardiovaszkuláris események.
Az összesített eredmények egyértelműnek és eléggé meggyőzőnek bizonyultak. 60 éves kor felett azok körében, akik napi 6-9 ezer lépést tettek meg, 40-50 százalékkal csökkent a kardovaszkuláris események kockázata azokhoz képest, akik csak napi 2 ezer lépést tettek meg.
„A 60 évnél idősebbek körében megdöbbentően alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris események rizikója egy hatéves átlagos követési időszakot figyelve. A lépésszám növelésével progresszíven csökkent a kockázat”
- mondja Amanda Paluch, a tanulmány egyik szerzője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ez azt jelenti, a legkevésbé aktívak „nyerhetik” a legtöbbet.
„Azoknak, akik csap napi 2-3 ezer lépést tesznek meg, egy kicsit több nagyon sokat jelenthet az egészségük számára. Annak is van jótékony hatása, ha valaki 6 ezerről 7 ezerre, majd 8 ezerre emeli a napi lépésszámát, de itt már jóval kisebb mértékben csökken a rizikó.”
Ugyan az összegzett nyolc kutatás közül négy a lépésszámokhoz tartozó intenzitásra is tartalmazott adatokat, a kutatók nem találtak érdemleges összefüggést a mozgás intenzitása és a jótékony hatások között, tehát ezen adatok szerint nagyjából mindegy, hogy a 6-9 ezer lépést egy andalgós séta vagy sietős gyaloglás formájában teljesítjük.
További vizsgálódás szükséges
A fiatalabb kutatási alanyok körében viszont nem sikerült kimutatni kapcsolatot a napi lépésszám és a kardiovaszkuláris események kisebb kockázata között. Paluch szerint ennek az az oka, hogy a kardiovaszkuláris betegségek alapvetően a korral járnak együtt, és noha kiváltó okaik keletkezhetnek fiatalabb korban, megjelenésük általában csak idősebb korban történik, a kutatások átlagos követési ideje pedig csupán hat év volt. A jobb rálátás érdekében a kutatók azt tervezik, hogy a jövőben a kardiovaszkuláris betegségek előjelzőjének tekintett állapotok, például a magas vérnyomás, az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség és a napi lépésszám közti kapcsolatra fognak koncentrálni. „Ezek az állapotok jellemzően fiatalabb felnőttekben alakulnak ki, és nagyon fontosak a megelőzés szempontjából” – mutat rá Paluch.
Egyelőre tehát meg kell elégednünk azzal az eredménnyel, hogy 60 éves kor felett azok számára, akik csak napi 2-3 ezer lépést tesznek meg, napi plusz 3-4 ezer lépés akár a felére is csökkentheti az esélyt, hogy szívrohamot, stroke-ot kapjanak, vagy hirtelen szívmegállás lépjen fel náluk. Akárhonnan nézzük, ez elég jó üzletnek tűnik, kérdés persze hogy hány ember veszi rá magát erre a nem túl nagy plusz erőfeszítésre e számok láttán. Talán egyszer majd erről is láthatunk egy összefoglaló kutatást.
