Az úgynevezett „rossz koleszterin” (alacsony sűrűség lipoprotein, LDL) szintjének csökkentésére az életmódváltáson és táplálkozáson kívül is van válasza a tudománynak, a sztatinok, azaz a HMG CoA-reduktáz gátló gyógyszerek. Ezek megbízhatóan csökkentik a koleszterinszintet, és ezzel az LDL magas szintjével összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.
Azonban nemcsak gyógyszerek, hanem más, „természetes” étrendkiegészítőkről is sokan (kereskedelmi forgalomban kapható termékek esetén általában gyártóik és forgalmazóik, máskor csak jószándékú laikusok) állítják, hogy ezek bizony a „csúnya” gyógyszergyári kemikáliákhoz hasonló hatást érnek el, ráadásul azok mellékhatásai nélkül. Néhányat biztos a kedves olvasó is fel tud sorolni ezekből: fahéj, fokhagyma, halolaj – egy gyors internetes keresés „a természetes koleszterinszt- csökkentés” kifejezésre számos ezek előnyeit taglaló cikket, és persze rengeteg vásárlásra buzdító linket dob fel.
Nem jobbak, mint a semmi
Egy új tanulmányban e táplálékkiegészítők, illetve az alacsony dózisú rozuvasztatin hatékonyságát vizsgálták a „rossz koleszterin” szintjének csökkentésében. A vizsgálatba bevont alanyok LDL-szintje 70-189 mg/dl volt, tízéves érrendszeri betegségkockázatuk pedig emelkedettnek számított. A résztvevők véletlenszerűen csoportokra bontva kaptak napi 5 mg rozuvasztatint, placebót, halolajat, fahéjat, fokhagymát, kurkumát, növényi szterolokat vagy vörös élesztő rizskivonatot, majd 28 nappal később vizsgálták meg, hogy milyen mértékben változott rossz koleszterinszintjük.
A vizsgálat egyértelműen visszaigazolta a rozuvasztatin hatékonyságát, mivel a placebóhoz képest -35,2 százalékos csökkenést mutatott az ezt szedők vérében az LDL szintje.
A fent felsorolt táplálékkiegészítők azonban igencsak leszerepeltek a vizsgálat során, ugyanis egyik természetes étrendkiegészítőnél sem sikerült statisztikailag jelentős LDL-szint csökkenést találni a placebóhoz képest.
Azaz ezek a rozuvasztatinnal megegyező adagolásban és időtávon semmilyen javulást nem értek el a rossz koleszterinszint tekintetében, miközben az erre a célra felírt gyógyszerek hatóanyaga látványos eredményt tudott felmutatni.
Megédesíti a pirulát
Azonban nincs minden veszve annak, aki mindenképpen „természetes” hatóanyaggal szeretné csökkenteni rossz koleszterinszintjét. Egy másik, a Nutrition Reviews folyóiratban közzétett tanulmány ugyanis egy meglepő élelmiszer e téren is megjelenő jótékony hatásaira talált bizonyítékokat.
A méz különféle pozitív hatásairól sokat lehet hallani. A méz baktériumölő hatású, fájdalomcsillapítóként és köptetőként is használható, de dr. Kozma Ákos belgyógyász szerint „kedvezően hat az izomzat, s még a szívizomzat működésére is, jót tesz az emésztésnek, ugyanis tisztítja a vért, serkenti a vérkeringést és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert”, sőt beindítja a szerotonin termelését is, így nyugtatóként is megállja a helyét, de ennek némileg ellentmondva hagyományosan potencianövelőként is használatos.
Az viszont még így is váratlan eredmény, hogy a túlsúllyal és a túlzott kalóriafogyasztással is összefüggésbe hozható magas LDL-szintet is csökkenti a 80 százalékban gyümölcs- és szőlőcukorból álló méz fogyasztása. A nemrég megjelent tanulmány márpedig számos korábbi vizsgálat eredményeit összegezve pont erre jutott. A metaanalízis 18 korábbi vizsgálat eredményeit vetette össze, ezekben összesen 1105 személy adatai szerepeltek.
A tanulmány összegzése szerint a méz fogyasztása mellett csökkent az összkoleszterin-, a „rossz” koleszterin- és az éhomi trigliceridszint, valamint nőtt a „jó” koleszterinszint.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az erre a célra felírt gyógyszereket egy az egyben ki lehetne váltani mézfogyasztással, és ilyen problémákkal küzdők számára, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából magasabb kockázati tényezővel rendelkezők mindenképpen konzultáljanak rendszeresen orvossal, de az étrendre való odafigyelés, a gyógyszerek szedése mellett érdemes lehet egy próbát tenni a mézzel is.
Arra viszont felhívják a figyelmet a tanulmány szerzői, hogy a méz e jótékony hatásai erős összefüggést mutattak a méz feldolgozási módjával, illetve azzal, hogy milyen virágok jelentették a forrását. Amellett, hogy mindenképpen természetes eredetű, hozzáadott cukor nélkül készülő „valódi” mézet érdemes használni, a legjobb eredményeket a nyers méz, az akácméz, illetve a vöröshereméz hozta.
A tanulmányokra a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport hívta fel a figyelmet.
