6p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Hihetetlenül hangzik, de az orvosok szerint működik, ha egy 1980-as években kifejlesztett vérnyomáscsökkentő egynegyvened részét szedik a páciensek.

„Csodaszer a hajhullás ellen!” Ennél nehezen lehetne olyan, valamilyen kezeléssel kapcsolatos mondatot leírni, ami kevesebb bizalmat ébreszt – és ezek többségében centiméterekről is szó esne, a háttérképet pedig egy hiányos öltözetű vonzó hölgy fotója adná. Van azonban, amikor megtörténik a csoda, az afrikai herceg valóban átutalja a vagyonának egy tetemes részét, az 5 dollárért kínált márkás napszemüveg tényleg márkás és még meg is érkezik – és a hajnövesztő szer tényleg működik.

Véletlen felfedezések

Mi több, jelen esetben nem valamilyen új csodaszerről beszélünk, hanem egy évtizedek óta ismert hatóanyagról, a minoxidilről. Az értágító hatású hatóanyagot még az 1950-es években fejlesztették ki, és 1979-től engedélyezték az Egyesült Államokban tabletta formában a magas vérnyomás kezelésére. Még a klinikai vizsgálatok alatt derült ki, hogy nem várt mellékhatásként sok minoxidilt szedő páciens újraindult hajnövekedésről, dúsabb hajkoronáról számolt be.

Ez természetesen nem kerülte el a gyártó Upjohn cég figyelmét, és tovább kísérleteztek ebben az irányban is az anyaggal, majd 1988-ban piacra is dobtáka Rogaine elnevezésű szert, amely a „kopaszság megszűntetését” ígérte a vásárlóknak. Csakhogy a Rogaine már nem tablettaként, hanem közvetlenül a fejbőrön, külsődlegesen alkalmazandó készítményként kínálta a minoxidil hatását a vevőknek.

Minoxidil-tablettákkal kezelt páciens előtte-utána. Fotó: Crystal Aguh/Johns Hopkins School of Medicine
Minoxidil-tablettákkal kezelt páciens előtte-utána. Fotó: Crystal Aguh/Johns Hopkins School of Medicine

Márpedig így, tehát oldat, krém, aeroszol, sampon, hajbalzsam, akármi formájában a minoxidil jóval kevésbé hatékony szer, ugyanis nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a hatóanyagból egy még nem teljesen kopasz páciens esetében pontosan mennyi is jut el valóban a fejbőrig, és mennyi marad a hajszálakon. Sokan nem is használják valódi rendszerességgel, mivel vagy a készítmények illatát, vagy azt nem bírták, hogy annak egy része elkerülhetetlenül beleragad a hajukba. Voltak olyanok is, akiknél pedig helyi allergiás reakciót váltottak ki a minoxidil tartalmú szerek.

Így volt ezzel csaknem húsz éve Dr. Rodney Sinclairnek, a Melbourne-i Egyetem bőrgyógyászprofesszorának egy hölgypáciense is, akinek hajhullásán valóban segített a Rogaine használata, ám fejbőrén csúnya kiütések jelentek meg egy idő után, ezért kénytelen volt abbahagyni alkalmazását, ekkor viszont a haja kezdett újra hullani.

„Csapdába kerültem tehát. A páciens nagyon motivált volt, és ha valamit tudtunk, az az volt, hogy ha egy páciens allergiás reakciót mutat egy külsőleg használt szerre, akkor az egyik lehetőség a nagyon alacsony dózisú, szájon át történő alkalmazás”

- mesélte az ezután történtekről Sinclair, aki ennek értelmében negyedbe vágott, vérnyomáscsökkentésre alkalmazható minoxidil-tablettákat adott a hölgynek, akinek csodák csodájára újra nőni kezdett a haja, miközben a vérnyomását nem befolyásolta a gyógyszer. A doktor ezután tovább csökkentette az adagot, és végül arra jutott, hogy egy tabletta negyvened részének rendszeres szedése is hozza a pozitív hatásokat, és azóta is így írja elő pácienseinek a minoxidil szedését.

Növekvő népszerűség

Eredményeit 2017-ben publikálta, azzal a kiegészítéssel, hogy természetesen alapos, klinikai igényű vizsgálatokra van szükség, ám állítása szerint mostanra már több mint 10 ezer pácienst kezelt így, és túlnyomó részüknél bebizonyosodott a kezelés hatékonysága.

Ugyan a minoxidil-tabletták hivatalosan nem adhatók hajnövesztő szerként, az Egyesült Államokban egyre több bőrgyógyász írja fel pácienseinek erre a célra.

„Kezd felfutni a népszerűsége – mondja Crystal Aguh, a John Hopkins School of Medicine bőrgyógyásza, az egyik olyan orvos, aki nyilvánosan is hirdeti a kezelés hatékonyságát. – A konferenciákon egyre gyakrabban osztjuk meg egymással sikertörténeteinket.”

Ahhoz, hogy világszerte ismert és elfogadott legyen ez a kezelés, el kéne végezni az erre a célra engedélyeztetéshez szükséges alapos, többlépcsős klinikai vizsgálatokat. Azonban ez egyelőre nem várható.

„A szájon át bevehető minoxidil fillérekbe kerül naponta. Nincs igazi motiváció, hogy több tízmillió dollárt költsenek ilyen vizsgálatokra. Soha, soha nem fog elkészülni”

–  állítja Brett King, a Yale School of Medicine bőrgyógyásza.

A minoxidil sem csodaszer persze. Ugyan mellékhatásként csupán azt jegyezték fel eddig, hogy olyan helyeken is megindulhat a szőrszálak növekedése, ahol a páciens nem szeretné, nem minden páciensen lehet vele segíteni, ahogy Crystal Aguh is elismeri.

„Csodákat láttam megtörténni, de [a minoxidil-tabletta] nem működik, ha például egy ember már szinte teljesen kopasz. Ott nincs mit helyreállítani.”

Meghackelt hajhagymák

Azoknak is van ám remény, akiknél már teljesen kopasz foltok alakultak ki. Eddig ilyen esetekben kizárólag a rendkívül drága és nagyon bonyolult hajbeültetés kecsegtetett a siker esélyével. Egy nemrég közölt tanulmány szerint azonban ez hamarosan megváltozhat. Maksim Plikus, a Kaliforniai Egyetem molekuláris biológusa ebben egy jelátvivő molekula, a SCUBE3 szerepét vizsgálta.

Plikus szerint a hajhagymákat úgy képzelhetjük el, mint apró 3D-nyomtatókat, amelyeknek folyamatosan működni kell, hogy a haj növekedjen és megmaradjon, ám sok esetben leállnak. Újraindításukhoz a fejbőrben található őssejteket kell aktiválni, és SCUBE3 pontosan erre képes, tulajdonképpen működésre hackelve a hajhagymákat.

SCUBE3 fehérje hatására beindult szőrnövekedés egy egérkísérlet során (jobbra). A bal oldalon a kontrollfehérje eredménye látható. Fotó: Maksim Plikus lab, University of California Irvine
SCUBE3 fehérje hatására beindult szőrnövekedés egy egérkísérlet során (jobbra). A bal oldalon a kontrollfehérje eredménye látható. Fotó: Maksim Plikus lab, University of California Irvine

A kutatók egyelőre csak egereken végzett kísérleteken vannak túl, ám ezek egyértelműen pozitív eredményeket hoztak. Plikus, de a kutatástól független biológusok szerint is, további vizsgálatok után elképzelhető egy olyan kezelés, ahol a páciensek fejbőrébe mikroinjekciókkal juttatják be a szert, és ennek hatására újraindul a haj növekedése a kopasz területeken is.

Mivel egy ilyen kezelés drága lenne, de nem annyira drága, mint a hajbeültetés, ráadásul mondjuk a botoxoláshoz hasonlóan rendszeres időközönként újra végre kellene hajtani, valószínűleg látnak majd benne olyan üzleti lehetőséget valamelyik gyógyszergyárnál, hogy megfinanszírozzák az emberi felhasználáshoz szükséges további kutatásokat és vizsgálatokat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!