Elsőként a Vatikánban, majd Európa több mint 250 városában kezdték árusítani a 2025-ös jubileumi szentév hivatalos édességét, a Halleluja fagylaltot. A pirított mogyorós-csokoládés ízvilágú desszertet Vincenzo Squatrito olasz fagylaltmester alkotta meg, és március 23-án mutatták be a pápai államban. Azóta már Magyarországra is eljutott, több cukrászdában is ki lehet próbálni.
Bár az időjárás eddig még nem igazán idézte a nyarat, a cukrászok már hónapok óta készülnek a szezonra. Az idei fagylaltversenynek Hajdúszoboszló adott otthont, ahol több mint 130 féle fagylalt közül lehetett választani – köztük a korábbi évek díjnyertes darabjai is újra megjelentek. A Magyar Cukrász Kisiparosok Országos Ipartestülete szerint a cél a kiváló magyar kézműves fagylalt népszerűsítése.
Idén új kategóriát is hirdettek „Pávai kedvence” néven, a hajdúszoboszlói gyógyvíz feltárásának 100. évfordulója alkalmából. Dr. Pávai Vajna Ferenc, a „hévizek atyja” egyik kedvence az almás pite volt – így a nevezők almás fagylaltokkal versenyezhettek.
Fotó: Pexels
Pisztáciás-feketeribizlis, áfonyás lett a legjobb mentes
A mentes kategóriákban (hozzáadott cukor, glutén, tejfehérje, laktóz nélkül) idén is izgalmas ízekkel neveztek: aranyérmes a sós pisztácia sorbet lett feketeribizlivel és áfonyával, ezüstérmes a Bogyós jazz, bronzérmes a RIO. A fantázianevek gyakran nem árulják el, mi van a tégelyben – de az biztos, hogy egyre kreatívabbak a cukrászok.
A verseny egyik látványos darabja a Krémes tiramisu fagylalt volt extra crunchy kávéroppanóssal és kávés-tejcsokoládés variegátóval. A dobostorta 140. évfordulójára külön fagylaltot is készítettek, a „Dobostorta revolúciót”.
Itáliában a gelato nemcsak édesség, hanem a gasztronómiai hagyomány része. A klasszikus olasz fagylalt receptje friss tejből, tejszínből és természetes ízesítőkből készül, kevesebb zsírtartalommal – így intenzívebben érzékelhetők az ízek. A világ legjobb fagylaltalap-anyagait ma is olasz cégek gyártják, és saját szaklapjuk is van: a Gelato News.
A természetes alapanyagok előretörése mellett egyre több a mentes változat is. Céklával színeznek, petrezselymet, spárgát, sőt szarvasgombát is használnak. A híres séf, Kalla Kálmán már a ’90-es években spárgafagylalttal állt elő a Gundelben. A kreatív cukrászok nem riadnak vissza a sós ízvilágtól sem: a sós karamell ma már népszerű, különféle ropogós magvakkal felturbózva.
Luxus lett ez a valaha olcsó édesség?
Sokak szerint igen: egy vasárnapi fagylaltozás kávéval, vízzel egy négytagú családnak már akár 6–10 ezer forintba is kerülhet. Az árak pedig gyakran alig különböznek a porfagyit kínáló „albán pékségek” és a kézműves műhelyek között. A minőséget azonban nem mindig az ár mutatja – sokan inkább a sor hosszából következtetnek.
A rendszerváltás óta elterjedt dobozos jégkrémek komoly konkurenciát jelentenek a gombócos fagyiknak. Ezeknek előnye, hogy mindig ott lapulnak a fagyasztóban – a hátrányuk viszont, hogy az élmény messze elmarad egy kézműves tölcséres fagylalttól. Különös módon a legtöbb hazai étterem nem is tart fagylaltot, legfeljebb desszertkísérőként, vagy tejszínhabbal feldobott kehelyben, ahol már nem is a fagyié a főszerep.
