Ne számítsunk az idén sem alacsonyabb árakra, mert egy év alatt többszörösére nőtt a kakaó világpiaci ára, arról meg sejtésünk sincs, hányféle járulékot, adót, energiát, munkabért és egyéb költséget „nyalogatunk el” egy tölcsérben. Például a csatornadíj töredéke is benne van az árban, bármilyen furcsán hangzik, nem beszélve persze a profitról, ellenkező esetben ugyanis bezárhatna a cukrászmester.
Legfeljebb tehát a jobb minőségben reménykedhetünk. Olykor szerencse dolga, hol mit kapunk a pénzünkért. Ahogy az egyik online felületen Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke fogalmazott, „létezik fagylaltprostitúció” is, olyan hideg nyalat, amelynek valójában nincs tartalma, élvezeti értéke. A főzött fagyi felirat semmire sem garancia.
Nem ismerjük a fagylaltmestereket
Ezek elsősorban a túlságosan felpúpozott, agyondíszített, túlszínezett, úgynevezett albán fagylaltok, de emberek milliói nem tudják megállapítani, ha ránéznek a tégelyekre, hogy melyik cukrászdában, mire számítsanak. A kisgyerek meg sokszor a rikító türkiz tégelyre mutat rá, mert tetszik neki az élénk szín, ő honnan tudná, hogy túl sok benne az ételfesték, ami, ki tudja, honnan származik.
Azt a minőséget, amit a pár héttel ezelőtti fagylaltversenyen láttunk, érthetően, nem mindenütt tapasztalhatjuk meg. Furcsamód, azt nagyjából tudjuk, melyek a legjobb éttermek, de a legjobb cukrászdák névsorát – kivéve néhány patinás, százéves helyet – aligha tudná bárki felsorolni.
Mámor, szorbé meg a babérlevél
A verseny mintha elsősorban a szakmának szólna, bár a mostani kecskeméti vetélkedés igazi városi népünnepéllyé kerekedett. A helyszín miatt egy új kategóriát is meghirdetett a Magyar Cukrász Ipartestület, a sárgabarackos fagylaltét. A nyertes kompozíciójának neve igen költői: Mámoros Marillen – kár, hogy a cukrászmester üzlete messze esik Budapesttől, de hát ne irigykedjünk a vidékre.
A főkategóriában a Tökmag sorbet nyert, pirosbogyós gyümölcsökkel. Egyébként is jellemző a magok (mandula, dió), a különleges fűszerek, a gyümölcsök, mint a maracuja, a lime, a mangó, a rebarbara egyre erőteljesebb felhasználása. Előfordul a rozmaring, a babérlevél, a borókabogyó, a borsfélék, sőt a fügelevél is, mint ízesítő anyag. Ugyancsak nagyon finomra sikeredett a Meggyes pecuccino és a Szerenád fantázianevű hideg édesség is.
Ma már külön kategóriában indulnak a mentes fagylaltok készítői is.
Az alapanyagok is versenyeznek
Az efféle szakmai vetélkedés egyben az alapanyagok bemutatkozása is. Felvonult itt kivi ízű meg pisztáciás cukrászpaszta, vegánalapok, különféle professzionális tejtermékek. Meg lehetett kóstolni az Ireks Pronto nevű sajttorta fagylaltját is, amely lényegében a klasszikus sajttorta jéghideg verziója, mascarponeporral, enyhe citromos jegyekkel.
A szakmában persze most is Olaszország vezet, a gelato verhetetlen, csakúgy, mint az alapanyag-gyártóik, ilyen például a híres, 1905-ben alapított Fabbri. A laikusoknak újdonság a ropogós bevonó, amelyet pálcikás jégkrémhez, mini egyszemélyes fagylaltokhoz használnak elsősorban.
Az olaszok ma is verhetetlenek
Az Alphonso mango-nak már a leírása is ínycsiklandó: ropogós mangó kockák, liofilizált málna és aprított makadámdió a fő összetevők. A szorbék és szirupok tucatnyi ízben kaphatók. Egyre fontosabb a laktózmentes alapanyagok előállítása, ilyen a supercremosa, amely krémek és gyümölcsfagylaltok alapja lehet, vagy a Simplé por termékcsalád, amely lehetővé teszi a tejcsokoládé ízű, laktózmentes fagylalt elkészítését, de semmifreddo elkészítéséhez is ajánlják.
Arról ismerszik meg a jó cukrász, milyen a vanília- és a csokoládéfagylaltja – állítják még a szakemberek is. A divatos fűszerek és összetevők persze színesítik a választékot, de sokan bizalmatlanok még a szokatlan fantázianevű készítményekkel szemben. A cukrászok viszont újítani szeretnének, mint minden mester.
Ugyanakkor egy fagyiimádó réteg meg arra vágyna, hogy a győztes remekek még sokáig kaphatók legyenek. Mert kicsit úgy vagyunk ezzel, mint az országtorta versennyel – hiába telitalálat valamelyik sütemény receptje, és hiába szerettünk bele, a verseny után egy évvel már nem nagyon lehet azokat kapni.