Egyre nagyobb a nyomás a horvát munkaerő-piacon: az idei turisztikai szezonra 65 ezer idénymunkást keresnek. A munkáltatók a szokásosnál korábban, év elején kezdték toborozni a szakácsokat, felszolgálókat, pékeket, recepciósokat, animátorokat és bolti dolgozókat. A vendégmunkásokat már október óta keresik, hogy a pozíciók nagy részét február végéig bebiztosítsák. A horvát szállodaszövetség igazgatója, Bernard Zenzerović elmondta: körülbelül 15 ezer horvát és 50 ezer külföldről érkező dolgozót várnak, utóbbi megfelel a tavalyi számoknak.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója, Ivana Herceg az Mfornak arról beszélt: a Fülöp-szigetekről és Nepálból is érkeznek vendégmunkások. Tavaly 52 858 munkavállalási engedélyt adtak ki a turizmus-vendéglátás szektorban, a származási ország szerinti bontás azonban csak a teljes horvát munkaerő-piacra érhető el. Eszerint a nepáliaknál csak a bosnyákok dolgoztak kicsivel többen, és fülöp-szigeteki, illetve indiai dolgozók is tízezres nagyságrendben érkeztek az országba.
Horvát munkaerőt azért is nehéz találni a szezonális feladatokra, mert gyakran csak a szektorra jellemzőnél 30-40 százalékkal magasabb bérajánlatokat fogadják el. A fizetésre vonatkozó kérdésünkre Herceg annyit válaszolt, nem kevés pénzt lehet keresni, ráadásul a munkakörülmények is sokkal jobbak, mint ami tíz éve jellemző volt. „A nagy hotelláncok akár még télen is fizetnek a dolgozónak, amikor bezárnak, hogy megtartsák őket. Szállást és melegételt is adnak nekik” – mondta Herceg.
A német ipari válság hatására ugyan egyre több horvát tér vissza Németországból, de továbbra is kevesen vannak a turisztikai szezon működtetéséhez. Egyre jellemzőbb a nyugdíjasok, a diákok, az egyetemi hallgatók vagy a munkanélküli státuszban lévők bevonása is a szektor munkaerő-piacára.
Nem kérnek az egész napos munkából
Déli szomszédunknál a bérek kevésbé alacsonyak, mint Magyarországon. A horvát nettó mediánbér 1278 euró, a magyarországi 1108 eurónak felel meg. A bruttó 1050 eurós horvát minimálbér nettó értéke (805 euró) viszont messze meghaladja a legalacsonyabb magyar fizetést, még akkor is, ha a dolgozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Magyarország egyik legismertebb séfje, Rácz Jenő tavaly nagy sajtóvisszhangot keltett egy hozzá érkező egymillió forintos bérigény fotójával. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke, Semsei Rudolf lapunknak arról beszélt: a szakácsok és a pincérek havi 6-800 ezer forintot keresnek. „Erre kell rálicitálni a munkaadóknak. Ráadásul szállást is kell biztosítani egy olyan környéken, ahol minden ágyat inkább a vendégeknek adnak, mint a munkavállalóknak. A hosszútávú megoldás az lehet, ha a munkafolyamatokat tovább egyszerűsítik, sztenderdizálják, és tapasztalatlanabb kollégákat tanítanak be erre az időszakra” – mondta Semsei. Úgy látja, idén egy kicsit könnyebb munkaerőt találni, mint három éve, mert sok vendéglátóipari egység azóta bezárt.
Azt pontosan nem tudhatjuk, hogy a havi egymillió forintos igény mennyire rugaszkodott el a valóságtól, hiszen a szektorban gyakori a feketemunka, ahol sem a leírt nyolc órás műszak, sem a minimálbér nem felel meg a valóságnak. (A KSH adatai szerint a szektorban 330 ezer forint a nettó átlagkereset.) A munkáltatók oldalát az is nehezíti, hogy a kormány 63 százalékkal megemelte az egyszerűsített foglalkoztatás költségét tavaly februártól.
Fotó: Pixabay
A balatoni turizmusban, vendéglátásban általános a napi 12 órás vagy ennél is hosszabb műszak, a szabadnapok pedig ritkák. Egy gyakorlott, képzett, idegen nyelvet beszélő szakács – vagy bartender, felszolgáló, mosogató, konyhai kisegítő, esetleg szobalány – jobb feltételekkel találhat állást Budapesten vagy Ausztriában. A balatoni pozíciókat ezért egyre gyakrabban töltik be indiai, szingapúri, vagy fülöp-szigeteki vendégmunkások.
Hőségben és esőben sem mennek étterembe
A balatoni szezon a családosokra épül, emiatt egybeesik az iskolaszünet alig több mint két hónapjával. A horvát szezonhoz viszonyított különbség inkább a vendégkörnek köszönhető, nem az időjárásnak: két éve már húsvétkor is strandidő várta az előrelátó turistákat, és korábbi években is előfordult, hogy október közepén 26 fok volt a Balatonnál.
Semsei szerint a balatoni vendéglátás is kezd magához térni a hagyományos szezonon kívül: például, Balatonfüred átállt a négy évszakos működésre a konferenciaközponttal és a korcsolyapályával. A parton is hasonló az irány: június előtt, illetve augusztus végétől sok olyan strand használható ingyenesen, ahol nyáron belépőt szednek. Az ipartestület alelnöke a rövid nyitvatartás ellenére 50-60 ezerre becsülte lapunknak a turizmushoz, vendéglátáshoz köthető szezonális munkások számát.
„A fő probléma, hogy a szezon nagyon rövid. A dolgozókat májustól szeptemberig kell foglalkoztatni, de az a 30-60 nap, amikor igazán van forgalom, nem elég ahhoz, hogy a munkabérüket kitermeljék a munkáltatók. Sokszor emiatt nem nyitnak ki hétvégenként. Ráadásul a forgalom kiszolgáltatott az időjárásnak: ha rossz az idő, az emberek nem mennek le a vendéglátóhelyekre” – mondta Semsei. Kérdésünkre azt is megerősítette, hogy ha délután 35-38 fok van, akkor érezhetően kevesebb forgalmat tapasztalnak. A vendéglátósok Somogy megyei érdekképviselete szerint emiatt rövidesen át kell állni a mediterrán országokra jellemző nyitvatartásra.
A horvátországi szezon esetében lényeges, hogy az nem ér véget az iskolakezdéssel. A főszezon április végétől szeptember végéig, vagy akár október végéig is tarthat. Ivana Herceg az Mfornak arról beszélt, hogy az idénymunkásokat akár hat hónapra is alkalmazzák. „Némelyik szálloda bezár egy-két hónapra, de egyre több hotel tart egész évben nyitva” – mondta. Egyre többen töltik a horvát tengerparton a május 1-jei hétvégét, a pünkösdöt, illetve az október 23-ai, november 1-jei hétvégéket. Ilyenkor el lehet kerülni a nyári csúcsforgalmat, hiszen kevesebb fapados járat érkezik a térségbe. Zadarba és Dubrovnikba június elejétől szeptember végéig lehet repülni Budapestről – utóbbi útvonalat egymás után jelentette be nemrég a Wizz Air és a Ryanair.
A Ryanairnek óriási piac a horvát tengerpart: Zadart 52, Dubrovnikot 24 repülőtérrel kötik össze. Zadarba Londonból, Bécsből, Rómából, Milánóból, Barcelonából, és Dublinból is lehet utazni, ami óriási forgalmat jelent. (A barcelonai El Prat és a római Fiumicino egyaránt Európa nyolc legforgalmasabb repülőtere között van.) Dubrovnik is elérhető Londonból, Bécsből, Rómából, vagy Dublinból, sőt, ide több európai nyugat-európai fővárosból egész évben indít járatokat az ír fapados légitársaság.
