TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. december 25. 06:30

Jól járnak, akik velünk tartanak – állítja lapunknak adott interjújában Vida József, az új Takarékbank Zrt. elnöke, aki beszélt a Takarék Csoport üzleti-szervezeti megújításáról, 16 hitelintézet fúziójának lemenedzseléséről, a részjegyeseknek felajánlott lehetőségekről. És a „terroristaveszélyt” jelentő nyugdíjasokról, az időnként értelmetlen uniós pénzügyi előírásokról és a lovakról. Meg arról, hogy miért lyukas a suszter cipője.

Az interjú a Piac & Profit magazin október-novemberi számában jelent meg.

A Piac & Profit magazint keresse az újságárusoknál, ha lépést akar tartani a legfrissebb üzleti és társasági trendekkel! Az aktuális számot online is megrendelheti, vagy válassza az éves előfizetést! Megrendelés és előfizetés >>

Jó ideje hallani a takarékszövetkezeti szektor átalakításáról. Miért fontos ez akár az ügyfelek, akár a takarékrendszerben részt vevők, a bent maradók számára?

– Legfőképp arról szól az átalakítás, hogy a takarékszektor képes-e versenyben, sőt, ha úgy tetszik, a rohamsebességgel változó piaci, szabályozói, fogyasztói trendek közepette talpon maradni. Olyan kihívásokra kell választ találnunk, mint az alacsony kamatkörnyezet, a piaci lemaradásunk ledolgozása, a digitalizáció, az emelkedő tőkekövetelmények, az azonnali fizetési rendszerre való átállás és a fintech cégek piacra lépése, hogy a GDPR-ról, a PSD2-ről, az IFRS9-ről már ne is beszéljek.

Vida József (Fotó: archív) Vida József (Fotó: archív)

És ezért mindent fel kellett borítani, ami korábban működött? Sok kritika érte a folyamatot, hogy eltűnik a hagyományos takarékszövetkezeti szemlélet.

– Nem volt más választásunk. Ha most nem lépünk, a piac fog néhány év múlva átlépni rajtunk. A gyökeres változás és korszerűsítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszabb távon is versenyben maradjunk, növekedni és erősödni tudjunk. Sokan képtelenek felfogni, hogy a takarékok országos egyesülése vagy a fiókhálózatunk ésszerűsítése nem valami körmönfont összeesküvés, nem politikai, hanem kőkemény üzleti kérdés. Kis méretüknél fogva ugyanis a takarékok nem tudtak elég hatékonyan működni. A régi, lerobbant, alig használt kis kirendeltségek pedig évente hétmilliárd forintnyi veszteséget okoztak csoportszinten. Mi is a piacról élünk, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy nullszaldó körüli eredményt produkáljunk, miközben a versenytársaink negyven-ötven milliárdos profittal dolgoznak. Azért nem, mert ilyen tetemes különbséggel esélyünk sincs versenyben maradni velük. Valami miatt mégis sokan azt várják el tőlünk, hogy úgy működjünk, mintha állami közszolgáltatók lennénk. Úgy látszik, túl jól működött az agymosás az elmúlt években a takarékszektor államosításáról. Pedig a takarékok magántulajdonban lévő hitelintézetek, mi is csak akkor rúghatunk labdába a piacon, ha eredményesek vagyunk.

Hogyan magyaráznák el az átalakulási folyamatot annak, aki nem kísérte testközelből? Gondolom, még a szervezeten belüliek sem értenek mindent ebből.

– A takarékszektor átalakításának van egy szervezeti és egy üzleti vonala, amelyek szorosan összefüggenek egymással. A szervezeti része mindenekelőtt arról szól, hogy a korábbi közel 120 takarék egyesülése révén egyetlen nagy, közös, országos lefedettségű, korszerű kereskedelmi bankot hozunk létre. Az üzleti vonal pedig elsősorban arról, hogy nem pusztán egyesítjük és egységesítjük a működésünket, hanem új, korszerű benchmarkok alapján modernizáljuk is.

Szuperbank
Akkor van értelme erről beszélni, ha eljön az ideje – válaszolt Vida József, amikor egy új szuperbank felállításáról kérdeztük (piaci pletykák szerint a Budapest Bank mellett a Takarék és az MKB hármasából jöhetne létre az OTP-vel is versenyképes nagybank). Mint mondja, ezzel nem foglalkoznak, és nem azért, mert az átalakulás lefoglalja minden energiájukat. Ha lehetne, persze érdeklődnének a Budapest Bank iránt, mint ahogy más bankok is ezt teszik, de ezzel szerinte a piac most túl sokat foglalkozik. Mindenesetre szeretnének benne lenni abban az öt bankban, amelyik az MNB szerint fennmaradhat a magyar bankrendszerben, és ha ennek az az ára, hogy vásároljanak a piacon, akkor megteszik. „Tavasszal, amikor a Budapest Bank eladásának kérdése először felmerült, azt mondtam, hogy minden eladó lányt meg kell nézni. Azóta megnéztük a lányt, és elárulhatom, hogy szemrevalónak tartjuk, de hogy lesz-e ebből lánykérés, vagy még inkább, lesz-e ebből végül házasság, azt most még nem tudom” – fogalmazott.

Nézzük először a szervezeti részt! Mit várnak ettől, és hol tartanak vele?

– A takarékok jelenleg önálló hitelintézetekként működnek, így most rengeteg az átfedés és a párhuzamosság a rendszerben, ami óriási többletköltségekkel jár. A fúziókkal egységesítjük a teljesen eltérő termékpalettákat, az informatikai rendszereket, a fiókhálózatot, az arculatot, az értékesítési és marketingtevékenységet, a belső szabályozást és a teljes működést. Ezzel, illetve az átfedések és párhuzamosságok megszüntetése révén 25-30 milliárd forinttal tudjuk csökkenteni működési költségeinket.

És miről szól az üzleti rész?

– Arról, hogyan tudnánk a bevételi oldalt is növelni. Az új, egyesült Takarékbank egyrészt a családok és generációk bankja lesz. Ez azt jelenti, hogy tipikus élethelyzetekre kínálunk komplex, innovatív megoldásokat családok, fiatalabb és idősebb nemzedékek, fővárosi és városi lakosok számára egyaránt. Vidéken maradunk, de nyitunk a fiatalabb és a városi, fővárosi lakosok, vállalkozók felé is. Továbberősítjük a pozícióinkat a kkv-k körében és az agráriumban. Az új pénzintézet másrészt a közösségek bankja lesz. Ez mifelénk azt jelenti, hogy működésünkkel a helyi közösségek és vállalkozások boldogulását, egymás közti szerveződését segítjük elő. Azt, hogy a helyben élő vállalkozások minél nagyobb számban leljenek partnerre egymásban, fogjanak össze, és közösen lépjenek fel a piacon. Új, korszerű digitális megoldásokat dolgozunk ki, és ügyfeleink igényeire szabjuk a digitális, telefonos és fizikai csatornákat. Korszerűsítjük a fiókhálózatunkat, hogy az ügyfeleink bárhol, az ország bármely takarékfiókjában intézhessék pénzügyeiket. Ez óriási előrelépés a jelenlegi helyzethez képest.

Közel két éve interjúztunk legutóbb, akkor még csak sejteni engedte, hogy a takarékszövetkezetekből a végén csak egy maradhat.

– Ahogy mondtam, a végén tényleg csak egy marad, ez a Hegylakó-effektus. A takarékok országos egyesülése idén október 31-ével érkezik a célegyenesbe, amikor a jelenleg működő 11 takarékszövetkezet és a Takarék Kereskedelmi Bank beolvad a Takarék Csoport új, univerzális kereskedelmi bankjába, a Takarékbankba. Az új Takarékbank aggregált mérlegfőösszege várhatóan több mint 2300 milliárd forint lesz, saját tőkéje 140, jegyzett tőkéje pedig 100 milliárd forint. Ügyfeleinek száma meghaladja az egymilliót, 750 fiókunkkal és 15 Takarék mobil bankfiókunkkal a legnagyobb, országos hálózatot üzemeltetjük majd. Minden korábbi takarékügyfél ennek az új, országos banknak az ügyfele lesz, minden takarékdolgozó és az összes korábbi takarékfiók ennek az új banknak a munkatársaként, illetve fiókjaként dolgozik tovább. Mindez óriási munka. Gondoljon bele: csak ebben az évben 16 hitelintézet fúzióját menedzseljük le, ami példátlan teljesítmény. Több mint húsz éve dolgozom a bankszakmában, de ilyen volumenű átalakításra nem emlékszem.

Vida József (Fotó: archív) Vida József (Fotó: archív)

Hogy sikerült mindezt lenyomni a takarékok és a részjegyesek torkán?

– A tények makacs dolgok, és a számok önmagukért beszéltek. A takarékok többsége már évekkel ezelőtt felismerte, hogy valamit kezdeni kell, az OTSZ (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség) is sürgette az integráció erősítését. Külföldre is elmentünk, alaposan megvizsgáltuk, hogy az európai bankrendszerekben milyen jövője lehet a szövetkezeti eszmeiségnek. Jó helyen keresgéltünk, mert mind a Rabobank, mind a Volksbank, mind a finn modellek rengeteg ötletet, tapasztalatot adtak, amelyeket kiválóan tudtunk hasznosítani idehaza is. Az új üzleti stratégia kialakítása elmondhatatlanul sok egyeztetéssel, konzultációval járt, de a végén mind a takarékok, mind a részjegyesek, mind az OTSZ vezetői megértették: csak együtt lehetünk képesek versenyben maradni. Soha ilyen egység nem volt a takarékok között, mint most.

A sajtóban mégis arról cikkeztek, hogy kisemmizik a takarékos részjegyeseket, akik piaci ár alatt kénytelenek kiszállni az integrációból, aki meg bent akar maradni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Nem voltak emiatt álmatlan éjszakái?

– Nem voltak, mert nem igaz, amit ez az egy-két sajtóorgánum állít. Volt, aki meg sem keresett bennünket, holott szerintem messze nálunk van a legtöbb és legpontosabb információ a takarékszektorról. Persze tudom, az újságírás már csak ilyen, mint a popszakma.

Álljunk meg egy pillanatra: ilyen rossz véleménnyel van a szakmánkról?

– Nem általában az újságírásról, de ebben az ügyben nem tartottam korrektnek az eljárást.

Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrincet régóta ismeri, hiszen földiek. Szoktak találkozni, beszélgetni, például meccseken. S hogy miről? „Arról, hogy a szünetben mi lesz a menü, meg az erdőről, vadászatról, szarvasbőgésről.” Ami a focit illeti, kritikus, mert nem látja, hogy a labdarúgóink megszakadnának a győzelemért. Ő a szégyenében a teljesítmény láttán, és a hétköznapi körítések után elsüllyedt volna a Fradi focistái helyében, ahogyan kikaptak itthon a Dinamo Zagreb ellen a BL-selejtezőben. Valahogy hiányzik a focistákból a szerénység. Büszke viszont a Takarékbank által támogatott fogathajtókra, akik világbajnokok lettek. Más, „hivatalos” alkalmakkor üzletről is beszélnek, hiszen 2016 óta a STATUS Capital Kockázati Tőkalap-kezelő Zrt. felügyelőbizottságának és több mint egy éve az Opus Nyrt. igazgatóságának a tagja.

Mi akkor az igazság ön szerint?

– Az igazság az, hogy maximális korrektséggel jártunk el, és vonzó alternatívákat kínáltunk a takarékszövetkezeti tagoknak, mert azt szeretnénk, ha tulajdonosként minél többen velünk tartanának a továbbiakban is. A cikkek állításaival szemben a részjegyeseknek nagyon is megéri részese maradni a folyamatnak. A velünk tartó szövetkezeti tagok nem korábbi, sok esetben egyedül már most is életképtelen takarékszövetkezetük tulajdonosai lesznek, hanem az összes takarékot magába olvasztó, országos, tőkeerős és versenyképes kereskedelmi bank tulajdonosai. Ők közvetve vagy közvetlenül osztalékra lesznek jogosultak a Takarékbank eredménye után. A „rengeteg kisember tulajdona” és a szövetkezeti jelleg tehát nem vész el, hanem tovább él, de immár versenyképes, korszerű formában. Persze ennek megértéséhez nem árt ismerni a vonatkozó törvényeket, valamint a különbséget a részjegy és a részvény között. A jogszabály szerint a részjegytulajdonosok ugyanis kizárólag névértéken válthatják vissza részjegyeiket. Ez egyébként szerte a világon így van, épp ez az egyik fontos különbség egy szövetkezet és egy részvénytársaság között. Az értéknövekedést – amit, félrevezető módon, a részjegyek árfolyamán kértek számon a cikkek – osztalékágon kapják meg azok, akik a közösségi bankunk részvényeseivé váltak és válnak.

Azzal az állítással kapcsolatban mi a véleménye, hogy aki bent akar maradni az integrációban, annak komoly pénzt kell betolnia, hogy elérje a 10 millió forintos névértéket?

– Az a véleményem róla, hogy ez így nem igaz. Ez csak azokra a részjegyesekre áll, akik közvetlenül akarnak tulajdonrészt szerezni az új Takarékbankban. De felajánlottunk egy másik opciót is, miszerint egy új szövetkezet tagjaivá válhatnak, amely az új kereskedelmi bank egyik nagy tulajdonosa lesz, és amelyen keresztül a tagok közvetve gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. Így tehát azok is közvetett tulajdonrészt szerezhetnek a Takarékbankban, akik nem képesek vagy hajlandók jelentősebb befektetésre. Mindössze annyi megkötésünk van, hogy két évig ne vegyék ki ezt a tőkét. Mert ennek a banknak, mint általában a bankoknak, hosszú távon van szüksége tőkére. Nagyon nem mindegy tehát, hogy Mercedest osztogatnak vagy Volgát fosztogatnak. Sok tagunk volt, aki megértette, hogy miről szól ez az egész. A részvénytársasággá alakulásnak, illetve a célkitűzésnek, hogy ott legyünk az öt legnagyobb bank között – és ha jól dolgozunk, felkerüljünk a dobogó harmadik fokára – jelentős tőkeszükséglete van. Tudomásul kell venni azt is, hogy egy ekkora bank tulajdonosának lenni kihívás, ami felelősséggel jár.

TV2
Mészárossal erről sem beszélget a focimeccseken, de máshol sem – állítja. A TV2 médiaportfóliójának megvásárlását nem szakmai, hanem kifejezetten pénzügyi befektetésként kezeli. Ahogy fogalmaz: „Engem nem a betűk, hanem a számok érdekelnek, azaz a műsorpolitikába, tartalmi kérdésekbe nem kívánok beleszólni, ez nem az én területem, ezt a szakemberekre bízom.” Nézőként viszont jó döntésnek tartja, hogy a vasárnap délelőtti műsorsávba magyar mesék kerültek be a japán anime sorozatok helyett, amiktől kitöri a frász. A kérdésünkre, hogy hosszú távú befektetésként tekint-e a TV2-re, azt mondta, ha jó ajánlatot kap rá, pénzügyi befektetőként megfontolja az eladását.

Hány részjegyesről beszélünk?

– Sajnos egyre kevesebbről. A rendszerváltást követő húsz év alatt a takarékok száma 260-ról több mint a felére esett vissza, tagjaik kétharmadát elveszítették. A maradék részjegyesek nagy része is eltávolodott, a részjegyek értéke elinflálódott, tömegesen váltak közömbössé, elérhetetlenné. Ezt tapasztaltuk mi is, a nyilvántartott tagok közel hatvan százalékát sajnos képtelenek voltunk elérni, egyszerűen eltűntek a radarok képernyőjéről.

Mennyien választották a különféle opciókat?

– Most zárultak le a közgyűlések, november elsején megtörténik az egyesülés, nagyjából annak a hónapnak a közepére lesznek meg a végleges számok. Az előzetes adatok alapján az elérhető tagok közel fele marad velünk az új Takarékbank közvetlen vagy közvetett tulajdonosaként. A többiek maradéktalanul visszakapják részjegyeik értékét.

Ezzel tehát vége is a takarékszövetkezetek világának, a takarékok hálózatának?

– Szó sincs róla. Az új Takarék Egyesült Szövetkezet – és így közvetve a szövetkezeti részjegytulajdonosok – a Takarékbank egyik nagy tulajdonosa lesz, emellett a szektor prudenciális felügyeletét ellátó SZHISZ-en, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén keresztül megvalósítja a Takarékbank prudenciális ellenőrzését is. Megőrizzük tehát a takarékszövetkezeti tradíciókat, megtartjuk a szövetkezeti jelleget és tulajdonosi formát, és megőrizzük a részjegyek értékét is. A Takarék Csoport üzemelteti továbbra is az ország legnagyobb fiókhálózatát, közel annyi kirendeltséget, mint az összes többi bank együttvéve. Aki tehát a takarékszellemiség vagy -hálózat kimúlását vizionálja, annak csak azt tudom üzenni, amit Mark Twain egykoron fizetett hirdetésként tett közzé magáról, miszerint „a halálomról szóló hírek erősen túlzóak”.

De azért csak önök zárták be a legtöbb fiókot az elmúlt években. Az átalakulás legvégén mennyi fiók marad, és mennyivel indultak?

– Mi csak az elmúlt két évben léptük meg azt, amit a versenytársaink már évekkel korábban, ráadásul a mi esetünkben messze nagyobb hálózatról beszélünk. Ezért csalókák azok a statisztikák, amelyek csak az eltelt két-három év fiókszámait vizsgálják. Korábban volt olyan bank, amely a felére vágta vissza fiókjainak számát, valahogy mégsem lett belőle címlapsztori, mint a mi esetünkben. Tudomásul kell venni, hogy a piaci igények változnak, digitalizálódott a világ, egy kirendeltség fenntartása pedig komoly költségekkel jár. A 2020-as évnek ezért 750 fiókkal vágunk neki. Ez azt jelenti, hogy 15–20 kilométeres körzetben mindenhol ott leszünk, és ezt egy másik bank sem tudja elmondani magáról. Innovatív megoldásokat is bevezettünk, jelenleg 15 Takarék mobil bankfiókunk járja az országot. Idővel, 500–580 fiókkal alakulhat ki a végleges hálózat, de nem máról holnapra, hanem egy hosszú távú folyamat részeként. Sok mindent meg kell nézni, így az ebben a rendszerben dolgozó 7000 ember munkáját is. Meg kell vizsgálni, hogy mi az, amit innovatív technológiai váltással el lehet végezni, és mit kell továbbra is emberi erővel.

2020 őszén mennyi ember dolgozik majd a Takarék Csoportban?

– Szerintem 6500-6800 ember. Ebben benne van a természetes fogyás is, amikor nyugdíjba mennek a kollégák, vagy munkahelyet váltanak.

A banki üzemből fakadó fogyás mellett számolnak a gazdasági visszaeséssel is, amely szintén negatívan hathat a foglalkoztatásra? Sokan kongatják a vészharangot, a kormány újabb akciótervekkel készül a recessziós időkre.

– Én úgy látom, hogy Magyarország ma már erős, stabil lábakon áll. A kívülről érkező hatások már okozhatnak fejtörést, amire fel kell készülni. Hat ránk az amerikai–kínai kereskedelmi vita, ami mozgásban tartja az árfolyamokat. Európa fejlődése stagnál, miközben évek óta megy a kínlódás a Brexittel. Amerikában biztos jól szórakoznak rajtunk.

Meg Oroszországban.

– Meg Oroszországban. Nehezen tudnám elmagyarázni egy amerikainak, hogy mi zajlik Európában, mit akarnak az uniós államok.

Nézzük akkor, idén milyen évet zárnak, és mi várható a következő években, ha nem lesz nemzetközi krach?

– Mivel az átalakításnak ára van, idén azzal is megelégednénk, ha pozitív nulla lenne az eredmény. Bízom benne, hogy a rendszerből már minden csontvázat kitakarítottunk, az erre képezett tartalékokat így fel tudjuk szabadítani. A következő évekre, 2020–2021-re 8–10 százalékos eredményelvárásunk van, ami összegszerűen 20–30 milliárd forintot jelentene. Ez a terv, meglátjuk, kell-e korrigálnunk a gazdasági bizonytalanság miatt.

A miniszterelnök, Orbán Viktor arra ösztökéli a magyar vállalatokat, hogy kezdjenek külföldi terjeszkedésbe. Beáll a sorba a Takarék? Vagy nagyon „magyarspecifikus” a termékportfólió?

– Mi Magyarországon érezzük jól magunkat. Nem azt mondom, hogy ezen nem érdemes elgondolkodni, de vannak olyan magyar vállalatok, amelyek a tevékenységük, termékpalettájuk miatt alkalmasabbak arra, hogy a határon túl terjeszkedjenek.

Az összeolvadásról
A takarékok közösen kidolgozott üzleti stratégiájának megfelelően a Takarék Csoporton belül egy új, minden ízében korszerű, univerzális kereskedelmi bank jön létre, amely a takarékok erőforrásainak egyesítésével végzi a jövőben az ügyfelek kiszolgálását. Ebbe az új Takarékbankba olvad be az összes korábbi takarék, ügyfeleik és dolgozóik ennek az új banknak az ügyfeleivé, illetve dolgozóivá válnak. Az év végére az új Takarékbank Zrt. aggregált mérlegfőösszege így várhatóan több mint 2300 milliárd forintra nő, ügyfeleinek száma meghaladja az 1,1 milliót, és 750 fiókjával a legnagyobb országos fiókhálózatot üzemelteti majd a hazai pénzintézetek között. A 2010-es évek elején még több mint 120 kisebb-nagyobb takarékszövetkezetből álló integráció 2017 végére 12 regionális takarékszövetkezetben egyesült. A szervezeti átalakulás következő lépcsőjeként 2019. május 1-jén a Mohácsi Takarék Bank Zrt., a Pannon Takarék Bank Zrt. és a B3 TAKARÉK Szövetkezet fúziójával – Takarékbank Zrt. elnevezéssel – létrejött az új kereskedelmi bank, amelyre a Csoport központi bankja is átruházta lakossági és vállalati számlaszerződés-, betét- és hitelállományát. A központi bank nevet változtatott, és MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. néven folytatta tevékenységét. 2019. október 31-én az új kereskedelmi bank kialakításának folyamata újabb fontos mérföldkőhöz érkezik: a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt., a 3A Takarékszövetkezet, a Békés Takarék Szövetkezet, a CENTRÁL TAKARÉK Szövetkezet, a Dél TAKARÉK Szövetkezet, a Fókusz Takarékszövetkezet, a Hungária Takarék Takarékszövetkezet, a KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet, az M7 TAKARÉK Szövetkezet, a Nyugat Takarék Szövetkezet, a Pátria Takarékszövetkezet és a TISZÁNTÚLI TAKARÉK Takarékszövetkezet beolvad a Takarékbank Zrt.-be. Az egyesülést követően a Takarékbank Zrt. lesz a teljes Takarék Csoport országos kereskedelmi bankja. A Takarék Csoport ügyfelei egységes termékeket vehetnek igénybe, mint bármely nagy kereskedelmi bankban, a folyamat végén elérhetővé válik a teljes országos átjárás: az ügyfelek bármely takarékbanki fiókban intézhetik majd ügyeiket. Az új Takarékbank megőrzi és korszerűsíti az évszázados takarékhagyományokat és -értékeket.

Egyébként mit tanácsolna a pénzüknek helyet keresőknek, mibe fektessenek jövőre? Önnek például miben áll a vagyona?

– Aki tőlem vár tanácsot, annak azt tudom mondani, hogy rám érvényes a mondás, miszerint a suszternek lyukas a cipője. Valami hasonló vagyok én pénzügyesként, nem túl izgalmas a befektetési portfólióm. A pénzem egy részét lovakban tartom, szeretem a lovakat, nagy örömömet lelem bennük. Egyébként alapvetően bankban van a megtakarított pénzem.

A takarékvilágban is érzik a szuperállampapír forráselszívó hatását?

– Igen, érezzük. Az én tanácsom az, hogy a kisbefektetőknek célszerű végiggondolni, mit nyernek, és mit veszítenek. Nem csak az 5 százalékos éves hozamot kell nézni, hanem a futamidőt, a saját likviditási lehetőségeinket is. Vannak, akik egyből ráugranak a slágertermékekre, majd utána csalódnak, mert például nehezebben tudnak kiszállni a befektetésből, pedig egy megfontolt döntéssel sokkal jobban is járhatnának.

A bankokra, pénzügyi szolgáltatókra egyszerre három fontos teendő is vár, a banki azonosítás, az ügyfél-hitelesítés (azaz a PSD2) és az azonnali utalás technikai feltételeinek biztosítása. Hogy állnak a folyamatosan kitolt határidőkkel, rászorulnak a halasztásra?

– A jogszabályban előírt határidőket betartottuk. Nagy meglepetés volt számunkra, hogy míg mi tudtunk tesztüzeneteket küldeni, más bank nem tudta azt fogadni. Ez egy jó visszajelzés volt, hogy nem vagyunk lemaradva, sőt, jól állunk. Az azonnali utalásnál szoros volt a határidő, előre jeleztük, hogy a jogszabály szigorú keretrendszerei között lévő elvárásokat tudjuk teljesíteni, viszont további fejlesztésekre van szükség azoknál a kényelmi szolgáltatásoknál, amelyek a rendszer lényegét jelentik. Nagyobb kárt okozott volna, ha féllábasan indul el az azonnali utalás rendszere.

A meghosszabbított határidőre, 2020 márciusára készen áll majd erre a feladatra a bankrendszer?

– Mi biztos. Az ügyfelek banki azonosítása érdekes kérdés, azt gondolom, hogy ebben az ügyben kicsit megettük az EU maszlagát. Kicsit túltoltuk, ahogy a Legényanya című filmben mondták. Azért rajta vagyunk. De felvetődnek kérdések az emberben, például az, hogy a nyugdíjasok azonosítása mennyire vehető komolyan? Vajon mekkora terrorveszélyt jelent az, aki már húsz éve nyugdíjas? A történtekből kiindulva azt a tapasztalatot lehet leszűrni, hogy a bankoknak máskor, hasonló ügyekben egyértelműbb jelzéseket kell adniuk az ésszerűség érdekében a jogalkotóknak.

Mennyi ügyfelük nincs még azonosítva? Közel van az október 31-i határidő.

– Jelen pillanatban (az interjú szeptember 18-án készült – a szerk.) százezres nagyságrendben nem történt még meg az azonosítás, ők a teljes ügyfélkör mintegy 10 százalékát teszik ki. Jellemzően a vidéki, idősebb korosztályról van szó. Ez a procedúra arra is alkalmas, hogy felmérjük, hány ügyfelünknek járt le a személyi igazolványa. Vannak, akik ilyenkor szembesülnek azzal, hogy nincs érvényes azonosító okmányuk.

Hogy tudják velük felvenni a kapcsolatot október végéig? Mert nem gondolom, hogy az idős ügyfelek naponta bejárnának a fiókokba.

– Személyes megkeresés útján.

Felhívják őket?

– Vagy elmegyünk hozzájuk, és becsöngetünk. Minden körülmények között megpróbáljuk elérni őket.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.