Európa befagyott
Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló felmérése szerint a késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A vállalatok nem igazán tudtak a nehézségekből kitörni. A késve fizetés és a leírási veszteség az európai vállalatok számára 360 milliárd euró veszteséget jelent. A leírási veszteség 3 százalékról 3,1 százalékra nőtt. Ráadásul a vállalatok többsége a fizetési kockázat növekedésével számol.
A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása. 2014-ben a 31 EU-ország mellett Bosznia és Szerbia vett részt a felmérésben, és a válaszokból az derült ki, hogy európai szinten a megkérdezettek 72 százaléka nem lát pozitív változást üzletmenetében, és 46 százalékuk a fizetési kockázat emelkedésére számít.
Nem javult a bankokkal kapcsolatos bizalom sem, a cégek többsége úgy véli, fizetési nehézség esetén a pénzintézetek nem fognak segíteni. Volt olyan szempont ugyanakkor, ahol számottevő javulás tapasztalható. Folytatódott ugyanis a 2012 óta tartó javuló tendencia, és mindenhol csökken a fizetési idő. A fizetés átlagos időtartama a fogyasztói szférában 34, a kereskedelmi szférában 47, az állami szférában pedig 58 nap.
Dél-Európa szenved, észak jobban áll
A kutatás eredményei alapján továbbra is a skandináv országok és Svájc a legjobban fizető országok, legrosszabbul pedig Portugália, Görögország, Románia, Spanyolország és Olaszország teljesít. A veszélyzónában lévő országok - Ciprus, Görögország és Spanyolország - eredményei pedig tovább gyengültek a tavalyi felméréshez képest. Az európai átlagot egyébként durván lehúzták a dél-európai országok.
Magyarország fenntartotta tavalyi helyét, így továbbra is a veszélyzónában, de annak tetején szerepel a fizetési kockázat tekintetében. Ez önmagában is biztató, hiszen a legnagyobb kockázattal bíró országok körében rajtunk kívül mindenhol romlott a helyzet. Mindez reményt ad arra, hogy Magyarország fentebb kapaszkodik, és a veszélyzónából a közepesen kockázatos országok közé kerüljünk.
A legjobb eredményeket változatlanul Skandináviában és Svájcban mérték. A leírási veszteségek még a legbiztonságosabb országokban is 1 százalék felett van. A rossz trendet az is mutatja, hogy 2004-ben még 2 százalék alatti leírási veszteség 3,1 százalékra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy évről évre nagyjából 150 milliárd eurót buknak a kintlevőségeken a vállalatok.
A fizetési idő csökkenése nagyon pozitív, igaz ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a vállalatok jóval tudatosabbak lettek. A statisztikák azt mutatják, hogy a lejárt 90 napos tartozások még viszonylag jó hatékonysággal hajthatók be, míg fél év után drasztikusan csökken a behajtás valószínűsége. Magyarországon azok a cégek, amelyek átadják követeléskezelőknek ezt a feladatot, 89 nap után teszik meg.
A nemfizetés hátterében továbbra is a legfontosabb ok a lánctartozás, egyfajta ördögi kör alakult ki: aki késve jut a pénzéhez, maga is késve fizet.
A vállalakozások ugyan az alaptevékenységüket végzik, de általánosságban elmarad a fejlesztés, nincsenek új termékek, mindez pedig a munkaerőpiacra is negatívan hat. A kockázatos országokban továbbra is elbocsátásokkal reagálnak a nehézségekre a vállalatok, miközben a jobban prosperáló országoknál éppen a fejlesztések generálják az új munkahelyek létrejöttét. A cégek 40 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 26 százalékuk pedig alkalmazottak elbocsájtását tervezi.
1250 milliárdos bukás Magyarországon
Magyarországon tovább nőtt a leírási veszteségek aránya, az ugyanis 4-ről 4,3 százalékra ugrott. Ez pedig Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója szerint előrevetíthető volt a korábbi lejárt követelések miatt. A kkv-k 59 százaléka továbbra is a túlélésért küzd.
Döbbenetes, hogy csupán a megkérdezettek mindössze 2 százaléka érez általános gazdasági fellendülést. Nem meglepő, hogy mindezek alapján 95 százaléka nem vár pozitív változást üzletmenetében. A válság elhúzódó hatása a magyar vállalkozásokra: a cégek közel 80 százaléka számol be mind a csökkenő értékesítésről, elmaradó fejlesztésekről és a fejlődés megtorpanásáról. Magyarországon a nemfizetésből adódó veszteség 1250 milliárd forintot jelent a magyar gazdaság számára.
A lejárt követelések alapján az Intrum vezetője szerint ugrásszerű javulásra nem lehet számítani, ugyanakkor a következő időszakban 4 százalék alá visszacsúszhat a lejárt követelésekből adódó veszteség.
Borúlátók a magyar cégek
Magyarországon is tapasztalható, hogy az adós pénzügyi nehézsége okozza a késedelmes fizetést, ugyanakkor van egy másik elszomorító tény is. A szándékos késedelem 40 százalékos, ami az egy évvel korábbi 35 százalékkal szemben nagyon komoly növekedést jelent. Ráadásul a szakértő szerint ezek a visszatartott számlák nem a kkv-k egymás közötti kapcsolatából származik, hanem általában a nagyvállalatok tartják vissza a pénzeket.
A magyar vállalkozások számára a válság hatására tovább romló eredmények tapasztalhatók a gazdasági fejlődés terén. A leggyakoribb problémák, hogy a felmérésben résztvevők szerint nem fejlődik megfelelően a cégük, illetve továbbra is csökkenő értékesítéssel kell, hogy szembenézzenek. Szintén sokan jegyezték meg, hogy kevesebb fejlesztésre van lehetőség, és csak a főtevékenységükre tudnak fókuszálni.
Elvileg a vállalatok számára segítséget jelentene az Európai Fizetési Direktíva. Az EU átlagához képest hazánkban kevesebben ismerik a szabályozást, de igazán széles körben még Európában sem ismert. Itthon csupán a vállalatok 6 százaléka használja az ez által biztosított 40 eurós költségátalányt.
A magyar vállalakozások az európai átlagnál sokkal pesszimistábban látják a jövőt. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója szerint a 2014-es felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a késve fizetők jelentős rizikót jelentenek a vállalkozások napi üzletmenetében. A késedelmes fizetés csökkenti a likviditást, növeli a behajthatatlan követeléseket, és gátolja a további bővülést. A szigorú és következetes hitelezési szabályok alkalmazása az egyetlen járható út mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyvállalatok számára, és ebben a követeléskezelőknek kulcsszerepük lesz a jövőben is.
mfor.hu
