Jelentős mértékben, mintegy hét százalékkal 13 971 forintra csökkentek az európai összehasonlításban amúgy is alacsony szállodai bruttó átlagárak idén január és augusztus között Magyarországon 2009 azonos időszakához képest, derül ki a KSH kedden nyilvánosságra hozott adataiból.
A legdrágábbak vágtak a legtöbbet
A legnagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal az ötcsillagos hotelek nyirbálták meg áraikat - náluk átlagban 28 300 forint volt egy kiadott szoba ára. Csaknem tíz százalékkal vitték lejjebb díjaikat a négy- és háromcsillagos hotelek, amelyek így 14 300, illetve 9500 forintért kínáltak szálláshelyeket, az egy- és kétcsillagos szálláshelyek viszont csak négy-hat százalékos mérséklést hajtottak végre.
Az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel átlagosan 6302 forint volt, Budapesten 3800 és 18 600 forint körül alakult - ez körülbelül 14–67 eurónak felel meg.
A négy- és ötcsillagos szállodák márciusban és áprilisban adták a legnagyobb kedvezményeket, azóta viszont fokozatosan jönnek vissza díjaik, amelyek július-augusztusban nagyjából már a tavaly nyári árszinten voltak.
Megugrott a vendégszám a felső kategóriákban
A tavalyi válságévhez képest is lejjebb vitt árak valószínűleg nagy szerepet játszottak abban, hogy a legmagasabb kategóriájú szállodák csaknem húsz százalékkal növelték vendégeik számát az idei első nyolc hónapban 2009 január-augusztushoz viszonyítva. Mellettük jól teljesítettek a wellness- és a gyógyszállodák is, amelyek 15, illetve tíz százalékos pluszra voltak képesek.
A háromcsillagos szállodák öt százalékos mínuszt voltak kénytelenek lenyelni, az ennél olcsóbb szálláshelyek iránti igény pedig még nagyobb mértékben csökkent: a turistaszállók hét, a panziók 16, az ifjúsági szállók harminc, a kétcsillagos szállodák pedig csaknem negyven százalékkal kevesebb vendéget fogadtak, mint a tavalyi év első nyolc hónapjában.
A wellnessek híztak a legjobban
Szállásdíjbevételeik növelésére csak a wellness- (plusz 26,5 százalék) és a négycsillagos szállodák (plusz négy százalék) voltak képesek. A gyógyszállók hozták tavalyi forgalmukat, az ötcsillagos szállodák bevétele pedig csak minimális mértékben (2,5 százalék) csökkent - a jelentős árleszállítás okozta bevételkiesést tehát csaknem ellensúlyozta a megugró vendégszám.
A panziók, turista- illetve ifjúsági szállók, kempingek és üdülőházak már jelentős, tíz százalékos mínusszal zárták az első nyolc hónapot, a három és kétcsillagos szállodák bruttó szállásdíjbevétele pedig 15, illetve húsz százalékkal csökkent.
A kereskedelmi szálláshelyek összesített szállásdíjbevétele 86 milliárd forint volt, ami öt százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Igaz, a vendéglátásból és egyéb tevékenységből származó pénzeket is figyelembe véve már minimális, 1,1 százalékos emelkedés figyelhető meg - a teljes árbevétel 155,7 milliárd forintot tett ki az első nyolc hónapban.
Több külföldi, kevesebb hazai turista
Ami a többi összesített adatot illeti, a vendégek és vendégéjszakák száma lényegében változatlan volt 2010. január-augusztusban az előző évhez viszonyítva - ez mintegy ötmillió turistát és 13,6 millió vendégéjszakát jelent.
Ezen belül a külföldi vendégek száma négy százalékkal nőtt: 2 millió 304 ezren 6 millió 530 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. Elsősorban a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép- Duna-vidék turisztikai régiókba jött több turista külföldről.
A belföldivendég-forgalom viszont az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 770 ezren 7 millió 97 ezer vendégéjszakát töltött el, ami kettő, illetve egy százalékos mínuszt jelez - kilenc turisztikai régióból ötben visszaesett a hazai turisták száma.
Bukott a Balaton, erősödött Budapest
A balatoni vendégéjszakák száma a külföldiek és a belföldiek esetében egyaránt nyolc százalékkal mérséklődött. Míg a helyi gyógyszállodák vendégforgalma szintén nyolc százalékkal csökkent, addig a wellness-szállodákban - részben a kapacitásnövekedés következtében - másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma 2009 azonos időszakához képest.
Budapesten viszont három százalékkal nőtt utóbbi mutató, főleg a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően.
A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen (16, illetve 17 százalékkal) emelkedett. Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi, számuk több mint másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45 százalékot tett ki hazánkban, ezen belül az ötcsillagos szállodák érték el a lemagasabb, 59 százalékos telítettséget. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 57 százalékos volt, míg a négycsillagos "házak" 51 százalékos "load factor"-t értek el.
Szaporodnak a négycsillagosok
Augusztus végén összesen 2834 kereskedelmi szálláshely működött hazánkban, ezen belül a 881 szálloda 52,7 ezer, az 1080 panzió pedig 14 ezer szobával rendelkezett. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 873-at tett ki.
A KSH szerint némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a szobakapacitás a négycsillagos hoteleknél ötezer férőhellyel gyarapodott tavalyhoz képest, a többi kategóriában viszont 3,8 ezerrel csökkent összességében.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások augusztusban közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ami éppenhogy meghaladja a tavalyi szintet.
W. B.
mfor.hu
