Erre emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök, amikor hétfőn a parlamentben a második akcióterv lépéseit ismertetve közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.
Az Európai Bizottság 2010 áprilisában engedélyezte az állami támogatási programot, amellyel a magyar állam kompenzálhatta a villamosenergia-termelőket a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások megszüntetéséből eredő bizonyos költségeit. A kormányrendelet a támogatás és a kompenzáció számításának módját rögzíti és a rendeletből derül ki az is, hogy sem az áramtermelők, sem az állam nem fizet, az egyenleg ugyanis nulla. A program által vizsgált időszak 2004. május 1. - Magyarország Európai Uniós tagságának kezdete - és 2008. december 31., amikor ezeket a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket megszüntették.
Az Európai Bizottság korábbi határozata szerint az áramtermelők és a villamosenergia nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek között kötött hosszú távú megállapodások az EU belső piacával összeegyeztethetetlenek, jogszerűtlen állami támogatást tartalmaztak. A kompenzációval kapcsolatban viszont a bizottság úgy találta, hogy az annak kiszámításához figyelembe vett költségek támogathatók, "mivel olyan eszközökbe történő beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának eredményeként gazdaságtalanná váltak".
A Bizottság engedélye alapján a Budapesti Erőmű Zrt., a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Pannon Hőerőmű Zrt. kaphat kompenzációt, ami a kormányrendelet értelmében megegyezik a számított állami támogatás összegével. A privatizáció óta Budapesti Erőmű esetében 193,6 milliárd forint értékű beruházást ismertek el 2008 december 31-ig, a Dunamenti Erőmű Zrt.-nél 130,98 milliárd forintot, míg a Pannon Hőerőmű Zrt.-nél 21,19 milliárd forintot.
A kompenzációt egy korábbi bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonják le, így mindhárom erőműnél a levonandó érték azonos a támogatás összegével. A Budapesti Erőműnek 44,2 milliárd, a Dunamenti Erőműnek 125,35 milliárd, míg a Pannon Hőerőműnek 9,4 milliárd forint állami támogatást számoltak ki, és ugyanannyi a kompenzáció összege is.
Az Európai Unió végrehajtó testülete megvizsgálta a programot az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak szempontjából, és arra a következtetésre jutott, hogy "a kompenzáció nem haladja meg azt a szükséges mértéket, amely ellentételezi a beruházási költségek megtérülésének elmaradását az eszközök élettartama alatt egy ésszerű haszonkulccsal számolva".
A Bizottság a téma háttereként arra is emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek közepén Magyarország azért kötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat, hogy ezzel magyarországi befektetésre ösztönözze a vállalatokat. A rendszer keretében bizonyos erőművek az állami tulajdonú villamosenergia-vállalatnak, az MVM-nek értékesítették a megtermelt energiát. A szerződéses feltételek megóvták az erőműveket a versenytől, mivel biztosították nyereségességüket. Brüsszel korábban hasonló tartalmú határozatokat hozott Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Lengyelország esetében is.
MTI
