7p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A The Metals Company kevesebb mint két év múlva kezdte volna meg a kitermelést a Csendes-óceánon, de az egyik, vagyonokat ígérő befektetőtől végül egy kanyi se érkezett. Aztán az is kiderült, hogy a szóban forgó alap normális formában évek óta nem létezik. Mindez azonban a megállapodásokat megelőző átvilágításon senkinek sem tűnt fel.

Nemrég írtunk a The Metals Company nevű, mélytengeri bányászatra szakosodott cégről. Hónap eleji cikkünkben bemutattuk, a vállalat hogyan hálózta be a szerencsétlen sorsú Csendes-óceáni szigetállamot, Naurut, és hogy rajtuk keresztül hogyan adtak ultimátumot az ENSZ tengerfenéki műveleteket szabályozó testületének.

Az ultimátum lényege az volt, hogy hacsak az ENSZ nem áll elő a tengerfenéki bányászat részletezett szabályaival, akkor a TMC 2023 júniusáig elkezdi a kitermelést a Csendes-óceán medrének egy hatalmas régiójában, ahol különösen sok ritkaföldfémet tartalmazó rög, úgynevezett polimetallikus csomó hever.

A mélytengeri bányászat óriási pénzzel kecsegtet, mert az óceán fenekén ilyen rögökbe zárva sokkal több ritkaföldfém van, mint amennyi a szárazföldön bányászható. Márpedig ezek a ritkaföldfémek szükségesek mások mellett az elektromos autók akkumulátoraihoz is, vagyis óriási kereslet-robbanás várható a piacukon, hiszen most a klímaváltozás további súlyosbodását megfékezendő minden ország zöldítési stratégiájában ott van az e-járművek elterjesztésének felpörgetése.

A gond csak annyi a mélytengeri bányászattal, hogy valószínűleg teljesen ki fogja nyírni az óceánfenéki élővilágot - a kritikusok már most a tengerfenék leborotválásának hívják a műveletet - , aminek ráadásul eddig csak a töredékét sikerült megismernünk.

A környezetvédők félelmei persze a céget nem zavarták, és eddig úgy tűnt, a TMC lehet a jövő nagy durranása. Most meg úgy néz ki, a vállalatot csúnyán átverték, és az sem biztos, hogy lesz pénze arra, hogy két év múlva tényleg elkezdje a mélytengeri borotválást.

Spacolás, magántőkézés, ráfázás

A TMC szeptemberben ment tőzsdére, egy SPAC-on (Special Purpose Acquisition Company, speciális célú akvizíciós társaság/biankó vállalat/projektcég) keresztül.

A vállalat tőzsdére lépését a Sustainable Opportunities Acquisiton Corporation nevű SPAC intézte. Annak ellenére, hogy a következő három évben még semekkora bevétellel sem számoltak, a bányászvállalat értékét a fent vázolt, kecsegtető jövőkép miatt 3 milliárd dollárosra becsülték.

Mi az a SPAC?

 

 

A SPAC-ok üres, tevékenységet nem végző, de tőzsdén lévő, ezért nyilvános részvénykibocsátásra (initial public offering, IPO), vagyis pénzgyűjtésre bármikor képes cégek.

 

A befektetők kifejezetten azért vásárolnak bennük részvényeket, mert a SPAC vezetői aztán a befektető pénzeken fel tudnak vásárolni egy korábban kiszemelt, privát céget. Ha így "beletesznek" egy SPAC-ba egy privát, tevékenységet valóban végző céget, azzal megspórolnak egy újabb IPO-t, azaz rengeteg időt és pénzt.

 

A SPAC-os manővert esetenként egy újabb tőkebevonási kör követi, ekkor jellemzően magántőkealapok vásárolnak részesedést a cégben (ilyenkor a vásárlók dönthetnek úgy is, hogy titokban tartják a kilétüket). A magántőkelapos vásárlóknak a SPAC-ok még az akvizíció előtt megjelölik a kiszemelt magáncéget, hogy a magántőkealapos befektetők átvilágíthassák azt.

 

A zárt ügylet keretében vásárlóknak jellemzően fiksz számú részvényt allokálnak, a nyílt részvénykibocsátás során értékesített részvényekével megegyező áron, így a magántőkealaposok jelentős tulajdonhányadhoz jutnak a kiszemelt magáncégben, amikor megtörténik annak felvásárlása. Az első körben részvényt vásárlók, vagyis a SPAC-részvényesek bármikor visszakérhetik a pénzüket, ha mégsem tetszik nekik a felvásárlás, a magánbefektetőket azonban a megállapodás köti ahhoz, hogy odaadják a pénzt, amikor a tranzakció megvalósul.

A reményeik nagyok voltak, 330 millió dolláros tőkebevonással számoltak - azzal azonban nem, hogy a legnagyobb pénzrakást ígérő befektető végül egy fityinget sem tol be a cégbe.

Pedig pontosan ez történt: a kevéssé ismert, a korábbi JPMorgan Chase elemző Ganesh Betanabhatla által vezetett Ramas Capital Management magántőkealap nem kevesebb mint 200 millió dollár beinjektálásáról állapodott meg a bányászcéggel, amiből aztán nulla dollár került a partnerhez.

Gyorsnaszádból kártyavár

A TMC szeptember elején hozta nyilvánosságra - a sáros fél megnevezése nélkül - hogy a beígért magántőke-pénzek kétharmadát nem kapta meg. Ezután a TMC-részvények értéke 70 százalékkal zuhant a tőzsdén, kevesebb mint négy dolláros árfolyamra. Ezzel a befektetők rögtön buktak is, mert 10 dolláros darabáron vásárolták be magukat a vállalatba.

A hatalmas zakó után a SPAC-os befektetők több mint 90 százaléka egyből vissza is visszakérte a pénzét, így pedig kevesebb mint 30 millió dollár spacos pénz maradt a cégben.

A The Metals Company egyik bányászhajója. (Fotó: TMC)
A The Metals Company egyik bányászhajója. (Fotó: TMC)

Az, hogy a Ramas Capital rúgta fel a megállapodást, és futtatta ezzel jó eséllyel zátonyra a TMC bányászhajóit, akkor derült ki, amikor a sértett fél pert indított a new yorki legfelsőbb bíróságon a források visszaszerzéséért. Egyszerűen úgy, hogy a bírósági papírokon a Ramas neve szerepelt. A hiányzó összeg mérete is ekkor derült ki, a vád szerint ugyanis a két fél megállapodása 20 millió részvény megvásárlásáról szólt, 10 dolláros darabáron.

Egyébként nem a Ramas az egyetlen magántőkealap, amit most perel a TMC, egy külön keresetben a San Francisco-i központú Ethos Capitalt is megtámadták. Ők 20 millió dolláros beásárlásra tettek ígéretet - majd később közölték, hogy csak 3,6 millió dolláruk van erre.

Átvilágítás egy szál gyertyával

Hogy a magántőkealapokban van-e elég pénz az ígért bevásárláshoz, azt a cégek az átvilágítási folyamat során ellenőrzik. Felmerülnek a kérdések, hogy ebben az esetben az eladók hogyan nézhették ezt be ennyire. A Financial Times meg is kérdezte a TMC-t, akik először is közölték, hogy döbbentek és csalódottak, de így is lesz elég tőkéjük a terveik megvalósításához.

Az átvilágításról azt mondták, a Ramas-vezető Ganesh Betanabhatla olyan papírokat mutatott be nekik, melyek szerint a magántőkealapnak 1,5 milliárd dollárnyi tőkéje van egy természetierőforrás-alapban, melyet egy szuverén vagyonalap (állami tulajdonban lévő befektetési alap) biztosít számukra. Egy a tárgyalásokon jelenlévő forrás azt is elmondta, hogy a befektető szóban is biztosította a TMC-t arról, hogy elegendő tőkéje van a 200 millió dolláros kötelezettség kiegyenlítéséhez.

A bányászcég képviselői azt is közölték, hogy az átvilágítás során annyira megbizonyosodtak a Ramas fizetőképességéről, hogy más magántőkealapok részvény-allokációját még vissza is vágták, hogy a Ramas többet vásárolhasson náluk.

Az mindenképpen jó előjelnek tűnhetett, hogy Betanabhatla 2014-ben még felkerült a Forbes 30 under 30 listájára, mint az egyik legígéretesebb és -sikeresebb fiatal pénzember. Az már gyanúsabb kellett volna, hogy legyen, hogy a Ramas két évvel a megalapítása után, 2019 novembere óta nem kommunikált a regulátorokkal, tavaly októberben pedig megszakította a kapcsolatot az amerikai tőzsde fő felügyeleti szervével, a SEC-kel. A magántőkealapnak már a szájtja is elérhetetlen, a megadott telefonszámukon pedig előfizető nem kapcsolható.

Az FT hozzájutott egy listához, mely a korábbi Ramas-alkalmazottakat sorolja, és ez alapján több volt ramasost is megkerestek. Volt, aki azt mondta, már tavaly februárban "minden kapcsolatot megszakított" az alappal, mások azt mondták, hivatalosan sohasem vette fel őket a Ramas, csak külsős tanácsadók voltak idén, egy kis ideig, és azóta ők is "hivatalosan megszakítottak minden kapcsolatot" a céggel, illetve kihangsúlyozták, hogy nem volt előzetes tudomásuk a Ramas fizetésképtelenségéről.

Mindenesetre, ha a Ramas tényleg nem fizet, akkor a TMC-nek meg kell elégednie kicsit több mint 100 millió dollárral, ami a töredéke annak az összegnek, amire számítottak. Azt a 163 millió dollárt sem éri el, amennyit a működési költségüknek becsülnek a következő két évre. A környezetvédők most fellélegezhetnek, egyelőre úgy tűnik, ez a vállalat nem fogja leborotválni a tenger fenekét.

(Financial Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!