A horvát lap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujscévelmben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz politikától. Angela Merkel német kancellár is elvi támogatásáról biztosította a horvátokat erről a dubrovniki találkozón.
A krki terminál biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, továbbá Ukrajna is azon országok közé tartozik, amely a lap szerint érdekelődik a horvát földgáz iránt, és erről már tárgyalásokat is folytat.
A terminált az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) által alkotott projektcég (LNG Hravatska) hozza létre. A földterület jelenleg még a Dioki Rt. petrolkémiai vállalat tulajdonában van. A tulajdonjogi kérdéseket viszont még az építési engedély kiadása előtt rendezni akarják. A terminál körülbelül 331 100 négyzetmétert foglalna el. A tengeri rész az állam tulajdonában marad.
A horvát kabinet több finanszírozási lehetőséget is megvizsgált. Az egyik lehetőség, hogy stratégiai partnert keres Horvátország, olyat, aki befektetne a terminálba és így többségi tulajdonossá válna. A másik lehetőség, hogy az Európai Fejlesztési Bank és más kereskedelmi bankok meghitelezik az építést, a harmadik opció pedig a vissza nem térítendő EU-támogatások.
Az építési munkálatok 2-4 évig tartanának. Európai tervek szerint 2019-re léphet működésbe. A terminál mellett egy tartalék gázvezetéket is építenek Szlovénia felé, valamint a krki Omislja és Slavonski Brod közé, ahonnan már Magyarország felé van kellő vezeték kapacitás.
Lapértesülések szerint a földgáz beszerzésével kapcsolatban Horvátország tárgyalásokat folytat Katarral, és más amerikai és afrikai országokkal, továbbá olyan mediterrán térségbeli országokkal, amelyeknek már van létező cseppfolyósgáz-termináljuk, vagy építeni akarnak.
MTI
