Az új munkahelyek létrehozását már régóta támogatja a Munkaerőpiaci Alap, évente váltakozó összeggel. Ez a támogatási keret például 2003-ban elérte az 5,6 milliárd forintot, 2005-ben viszont csupán 1,5 milliárd forint volt.
Az utóbbi években rendszerint 1,8 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT), ezt az év közben - ha lehetőség volt rá - még kiegészítették. Az idén már 2,3 milliárd forinttal indult a keret, ezt később egy másik hasonló pályázati forrás csökkentésével, az összeg átcsoportosításával egészítette ki 2,426 milliárd forintra a MAT.
Néhány éve külön támogatási keretből finanszírozzák a kis beruházási összeget igénylő, de magas hozzáadott értéket képviselő, új munkahelyeket is eredményező fejlesztéseket. Ez a támogatás az újonnan felvett dolgozók kereseti és járulékköltségeinek részbeni átvállalását jelenti és nem a beruházásokat, eszközbeszerzéseket szolgálja.
Az idén erre a célra ugyancsak több pénzt hagyott jóvá a MAT. A múlt évben 200 millió forint volt a keret, az idén pedig 360 millió forint. Az alacsonyabb érdeklődés miatt viszont májusban a testület ezt a keretösszeget 226 millió forintra csökkentette és a maradék pénzt átcsoportosította az új munkahelyek létesítésének hagyományos pályázatához.
Ennek a "hagyományosnak" mondható pályázatnak a révén az idén új munkahelyenként legfeljebb 1,5 millió forint támogatást nyerhettek el a pályázók, egy-egy pályázó pedig legfeljebb 260 millió forinthoz juthatott hozzá.
A szigorú feltételek ellenére a támogatási forma igen népszerű a munkáltatók körében. A pályázó cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább öt dolgozónak létesítenek új munkahelyet, a létesített gyártó vagy szolgáltató kapacitást legalább öt évig fenntartják, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség három évre szól. Követelmény az is, hogy a vállalásban szereplő többletlétszámot legalább három évig, kis- és közepes vállalatoknál két évig kell foglalkoztatni.