A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusra vonatkozó adatai szerint 414 153 nyilvántartott álláskereső volt hazánkban, ez közel 24 ezerrel kevesebb az egy hónappal korábbi állapotnál és 83 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A csökkenés üteme egyáltalán nem meglepő: nyáron amellett, hogy a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák is lehetőséget jelentenek az álláskeresőknek (ez a havi csökkenéshez járul hozzá), idén a közmunka is a tavalyinál nagyobb volumenben jelent alternatívát a dolgozni vágyóknak. Sőt, ez utóbbi, másodlagos munkaerőpiaci kínálat a jövőben még tovább bővülhet, hiszen augusztustól havi átlag 200 ezer ember közfoglalkoztatását szeretnék megvalósítani, melyre még plusz forrást is elkülönített a kormányzat.
Az állam fokozott beavatkozása a munkaerőpiacon azonban nem mindenhol eredményez kedvező irányú változásokat. Igaz ugyan, hogy az ellátás nélküli állástalanok száma fokozatosan mérséklődött, ám az összes álláskeresőn belül egyre nagyobb részt képviselnek. Ez pedig csak úgy jöhet létre, hogy az ellátás nélküliek száma közel sem tud olyan mértékben csökkeni, mint ahogy a munkaerőpiac "felszívja" a munkanélkülieket.
Júliusban 230 ezer ellátás nélküli volt, a létszám 13 ezerrel alacsonyabb, mint júniusban és 38 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Arányuk pedig 55,6 százalék, vagyis minden második állástalan kvázi ellátás nélkül igyekszik átvészelni a munka nélküli időszakot. Csak összehasonlításként, a legtöbben 2013 februárjában voltak, 351 ezren, mégis az állástalanoknak "mindössze" 51 százalékát jelentették. 2012 előtt pedig lényegében a jellemző létszám 200-250 ezer között mozgott, ami 35-42 százalék közötti arányt jelentett.
Mindezek mellett vitathatatlan, hogy a dübörgő közmunka hatására kedvező irányú folyamatok is megindultak egyes álláskeresői kategóriában is. Például a tartósan álláskeresők júliusi 110 ezres létszáma 7,5 éves mélypontot jelent. Vagyis, egyre kevesebben szorulnak ki a munkaerőpiacról legalább egy évet meghaladó időtartamra. A kedvező változást erősíti az a tény is, miszerint egy évvel ezelőtt jellemző 30 százalék feletti arányuk 25-26-ra "szelídült" mostanra.
Újabb 58 ezer közmunka
Ami az újonnan létrehozott munkahelyeket illeti, júliusban 58 195 újabb közmunkás pozíció jött létre, ami szinte hajszálpontosan megegyezik a júniusi állapottal, sőt még az egy évvel korábbit is meghaladja. Bár ez utóbbi az idei megnövelt volumen miatt nem meglepetés.
Emellett a piac önerejéből még 15 531 pozíciót nyitott meg, ami bár az előző havi 20 ezer feletti számot alulmúlja, az egy évvel korábbi állapotnál magasabb. A piac munkaerőkeresletének fellendülését egyébként jól jelzi, hogy míg tavaly inkább 15 ezer alatt volt a havonta létrehozott piaci munkahelyek száma, addig idén ez már sokkal inkább efelett - olykor a 20 ezer közelében - mozog. Ugyanakkor az is kiolvasható az adatokból, hogy a munkahelyteremtésben még mindig döntő mértékben a közfoglalkoztatásnak van szerepe, hiszen az összes új munkahelynek 20-30 százaléka az, ami piaci munkahelyet jelent, a fennmaradó rész pedig támogatott pozíciókat takar.
Székely Sarolta
mfor.hu
