A sportszerek, sport- illetve szabadidőruházati termékek árusításával foglalkozó, 18 áruházzal rendelkező Hervis Kft. 2007. június 1. és 2008. március 13. között többször hirdetett akciót. A kedvezményes vásárlás lehetőségére szórólapokon és internetes honlapján hívta fel a vásárlók figyelmét. A GVH vizsgálata azonban megállapította, hogy a hirdetések egy része alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére.
A Hervis ugyanis olyan árat tüntetett fel áthúzott árként, amelyet a kiskereskedelmi forgalomban az adott akció előtt ténylegesen fogyasztói árként soha nem alkalmazott, így nem tette lehetővé a fogyasztók számára a megtakarítás mértékének megállapítását. A szórólapokon feltüntetett két árkategóriából (akciós ár és "szállítók által megajánlott fogyasztói ár") számszerűsíthető volt egy különbözeti összeg, amely azonban a ténylegesen elérhető árkedvezményt nem tükrözte.
A szállítók által megajánlott fogyasztói ár ugyanis több esetben jelentősen meghaladta a Hervis által ténylegesen alkalmazott, akció előtti árat. A tájékoztatás ezáltal azt a hamis látszatot keltette a fogyasztók számára, hogy a megtakarítás mértéke nagyobb a valóságosnál, áll a GVH közleményében.
Az ajánlott ár a szállító és a kiskereskedő közötti kapcsolathoz kötődik, amely a GVH véleménye szerint a fogyasztók számára abban az esetben válhat értelmezhetővé, ha a kiskereskedelmi fogalomban ténylegesen megjelenő árként lehet vele számolni. A jelen esetben ugyanakkor a „szállító által megajánlott fogyasztói ár” fogyasztói árként nem jelent meg a kiskereskedelmi forgalomban, így a fogyasztók számára nem bírhatott valós jelentéstartalommal. Ennek ellenére a Hervis általános gyakorlata volt, hogy a „szállítók által megajánlott fogyasztói árat” használata az árkedvezmények kiindulási alapjaként.
A GVH szerint ugyancsak alkalmas lehet fogyasztók megtévesztésére az árkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás, ha az áthúzással megjelenített árat a Hervis az akciós időszakot megelőzően csak átmeneti jelleggel alkalmazta, illetve az akciós időszakot megelőzően közvetlenül már nem alkalmazta. Ezen esetekben ugyanis nem valósul meg az a követelmény, miszerint adott vállalkozás a kereskedelemi forgalomban jellemző árhoz képest tünteti fel a megtakarítási lehetőséget. Ebben az esetben is igaz, hogy a feltüntetett kedvezmény nem sugallhat fiktív vagy túlzott megtakarítás lehetőségét.
Mindezek miatt a Hervis akcióiról kiadott tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, ezért a GVH 26 millió forint bírságot rótt ki a kereskedelmi vállalkozásra. A bírság összegének megállapítása során súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy a Hervis jelentős piaci szereplő és fiktív árkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatási gyakorlata a vizsgált időszak teljes intervallumában üzletpolitikájának részét képezte.
