A versenyfelügyeleti eljárások száma nagyságrendileg azonos az előző években lefolytatott eljárások számával: 196 versenytanácsi döntéssel lezárult eljárás volt 2007-ben. A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok 74 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését, s összesen 2,248 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hivatal. Ez az összeg alacsonyabb, mint a tavalyi évben összesen kirótt, rekordnagyságot elérő bírság, aminek oka egyrészt a legsúlyosabb versenysértő magatartások, a kartellek végső döntéssel lezárult számának csökkenésében keresendő, másrészt hogy az erőfölénnyel való visszaélés miatt indult ügyek esetében az eljárás alá vont vállalkozások a kötelezettségvállalások folytán több milliárdos potenciális büntetés alól mentesültek.
A GVH 2007-ben a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott a legtöbbet. A versenyhatósághoz minden eddiginél több panasz és bejelentés érkezett ilyen ügyekben, így nem meglepő, hogy 69 határozatban összesen 1,226 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH. A nagyszámú panasz miatt két ágazatnál is sor került piactisztító vizsgálatsorozatra. A legnagyobb sajtóvisszhangot a bankok megtévesztő hitelkártya hirdetéseinek visszaszorítására indított eljárássorozat keltette. Ennek során nyolc pénzintézetet marasztalt a GVH és összesen 381 millió forint bírságot rótt ki ezekben az ügyekben. A légitársaságok megtévesztő reklámjai ellen ugyancsak vizsgálatok sorozatával lépett fel a versenyhatóság. A piactisztítás eredményeként hat légitársaságnak összesen 119 millió forint bírságot kellett fizetnie.
A legnagyobb visszhangot általában a GVH kartell ügyekben hozott döntései váltják ki. 2007-ben kevesebb kartellügyben született végső döntés, mint a megelőző években és az ügytípusban kiszabott összes bírság 1,021 milliárd forint volt. A legnagyobb kartellügy idén a Magyar Posta és a Lapterjesztő versenykorlátozó megállapodása volt, ami miatt összesen 936 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A lezárt kartell ügyek számának csökkenése persze nem jelenti azt, hogy a vállalkozások a GVH erélyes fellépése miatt ne kötnének tiltott megállapodásokat. Pusztán arról van szó, hogy a kartellezők szorosabbra zárták soraikat, némileg megnehezítve ezzel a GVH dolgát. Tevékenységük azonban a jelek szerint nem járt sikerrel, hiszen 2007-ben is sikerült néhány kartellgyanús ügyben eljárást indítani. A vasútépítő, a borász, a sütőipari kartell ügyében jelenleg is zajlik a versenyhivatali vizsgálat.
A kartellügyekre különösen igaz, hogy a kiszabott bírságokat érzékelhetően csökkenti, ha az érintett cég együttműködik a versenyhatósággal, erre példa a budapesti Bajcsy-Zsilinszky utcai kórház rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárásban kartellező cég, mely elsőként adott információt, és együttműködött a versenyhatósággal és így mentesült a bírságkiszabás alól.
A GVH komoly sikerként értékeli, hogy 2007-ben jogerősen pert nyert – többek között – a kartellező autópálya építő vállalkozásokkal szemben, amelyekre 2004 nyarán rekordösszegű, több, mint 7,043 milliárd forintos bírságot szabott ki a versenyhatóság.
