Az építőipar jelenéről és jövőjéről tartottak fórumot az ágazatot lefedő szakmák, képviseletek és a kormány részéről a Construma kiállítás nyitónapján. A beszélgetést úgy lehetne summázni, hogy a csúcsra még nem pörgött fel az építőipar, de már látni a kifulladás jeleit.
Az eco-blogstar beszámolója szerint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László a megnyitó beszédében kifejtette, hogy tíz év alatt a szükségesnél 150 ezerrel kevesebb új lakás épült, és egymillióval kevesebb lakást újítottak fel. Az európai nívójú lakhatási körülmények biztosítása miatt ezeket a munkákat pótolni kell a következő 15 évben, miközben az új megrendeléseket is teljesíteni kellene.
Koji arra hívta fel a figyelmet, hogy a felújítások piacán a munkák 75 százalékát szerződés - és sokszor számla - nélkül végzik el. Az elnök szerint mintegy 300 milliárd forintos a szürkepiac mérete, ami bőséges mozgásteret hagy a kóklereknek. Ezért megismételte korábbi javaslatukat, hogy a szerződéssel és számlával végzett munkák áfatartalmának egy részét térítse vissza az állam, így ösztökélve a legális piac térnyerését. Emellett fontosnak tartotta az ÉVOSZ által kiszámított minimális rezsióradíjak szélesebb körben történő kommunikálását, hogy a megrendelők tisztában lehessenek a reális költségekkel.
Ezt követően a pódiumbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy mi az oka az építőipari drágulásnak. A szakma ugyanis arra panaszkodik, hogy nem tudott eléggé árat emelni, a vásárlókpedig arra, hogy 40 százalékkal drágultak a lakások.
Az intézményi befektetői oldal képviseletében Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának elnöke arról számolt be, hogy a megrendelők már nem is az árat nézik először, hanem azt, hogy mikor tud elkezdődni és befejeződni a munka. Az ár és a minőség csak ezek után következik a sorban.
Az alapanyaggyártók képviseletében Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke a villamos energia jelentős drágulásával valamint a bérek 10-20 százalékos emelkedésével magyarázta az építőanyagok árnövekedését. Szerinte a gyártók minimális árréssel dolgoznak, profitot a nagy volumennel tudnak elérni. Jelezte, hogy míg korábban az építkezések anyag- és munkadíjának aránya 65:35 százalék volt, ez jelenleg 50:50 százalékhoz közeli. Vagyis a kivitelezés költségében a díjnövekedés szerepe volt a jelentősebb.
Elhangzott továbbá, hogy a bérek mellett a technológiai újítások adaptálása is növelte a költségeket. Több szakértő is egyetértett abban, hogy az ágazatban van még mintegy 15 százalékos bővülési lehetőség, de a lehetőségeik határán járnak, könnyen jöhet a visszaesés, ha a kereslet visszaesik.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Zsabka Zsolt szerint érdemes foglalkozni a vállalkozói ismeretek bővítésével, nagy problémának látja ugyanis azok hiányát. Az idei évtől kamarai keretek között el is kezdik ezek oktatását annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknál jól megalapozott projektek születhessenek. A kamara továbbá a szakképzésbe is bekapcsolódna a társszervekkel közösen, mert csak így biztosítható a növekedés.
Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a túlfűtöttség okozta problémák kezelésére megrendelői és költségadatbázisok készítését irányozta elő. Egyúttal megerősítette, hogy a hatékonyság attól függ, vannak-e olyan emberek, akik a vállalkozói szemléletet és tudást a vállalatoknál képviselni tudják. A kis cégek további aprózódása, az 1-2 személyes vállalkozások létrejötte ezért is problémás, hiszen nehéz tőlük elvárni, hogy ismerjék és kövessék a jogszabályok és szabványok változásait - idézte a blogstar. Ami pedig a technológiaváltást illeti, ahhoz a cégek saját akarata is szükséges, ebben az állam közvetlen és közvetett eszközökkel tud segíteni.
