Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

A napokban közzétett adataik szerint ugyanis a hét nagyobb hitelintézeti csoport közül négy is kisebb nyereséget ért el 2019-ben, mint egy évvel korábban, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi beszámolója szerint az egész bankrendszer soha nem látott, közel 700 milliárd forintos profitot ért el. Mutatjuk a megoldást.

Rekordéve volt a hazai bankoknak a 2019-es – írtuk jó két hónapja. Méghozzá az MNB akkor nyilvánosságra hozott adatai alapján, melyek szerint a magyar bankrendszer tavaly fennállása legmagasabb, közel 700 milliárd forintos 2019-es nettó nyereségét realizálta, ami 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Mivel bankokra lebontva az MNB csak minden év szeptemberében közöl adatokat – az úgynevezett Aranykönyvben –, addig a kívülálló kénytelen a hitelintézetek által publikált információkra hagyatkozni. A már említett jegybanki közlésig azonban a nagybankok közül csak hárman, az OTP, az Erste és a K&H nyilvánult meg. Ebből kiderült, hogy e trió tagjai adták a 2019 végén 34 tagot számláló hazai hitelintézeti kör profitjának háromnegyedét. Még tovább bontva: az OTP egymaga a közel 60 százalékát.

A napokban viszont végre arra is alkalom adódott, hogy tovább árnyaljuk az összképet, más szóval még közelebb kerüljünk az igazsághoz. Április 30-áig ugyanis a bankcsoportok közzétették a 2019-es éves jelentésüket, három kivétellel:

  • A CIB várhatóan csak május végén rukkol elő a tavalyi számaival.
  • Az UniCredit éves jelentése még készül, addig is publikus forrásként az olasz tulajdonos által nyilvánosságra hozott 2019-es pénzügyi adatokat ajánlották lapunk figyelmébe, amelyek között szerepel a hazai UniCredit profitja, euróban.
  • A Takarék Csoport megkeresésünkre annyit közölt, hogy „csoportszintű konszolidált adatok még nem állnak rendelkezésre”.

Mindezek alapján a 698 milliárdos adózott nyereség döntő többségének (közel 93 százalékának) a nyomára bukkantunk. Eszerint a kilenc nagybanki csoportból heten (tehát a CIB és a Takarék kivételével) együttesen csaknem 647 milliárdos profitot realizáltak a magunk mögött hagyott évben, 18 százalékkal többet, mint a tavalyelőttiben. Ha ehhez még hozzácsapjuk az adataikat még közlő további öt bank (Exim, MFB, Gránit, a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank, valamint a Takarék Jelzálogbank) számait, akkor már közel 655 milliárdnál tartunk. Még úgy is, hogy az MFB csaknem 6 milliárdos mínusszal zárt, amely egyedüliként volt veszteséges az eddig jelentők közül.

De az adatokból az is kiderült, hogy más bankcsoportoknak sem volt annyira jó éve a 2019-es, mint amilyet az összkép mutatott. Ha az MFB-n kívül mások nem is lettek veszteségesek, a hét nagybankból csak hárman tudtak nagyobb nyereséget elérni tavaly, mint tavalyelőtt: az OTP, az MKB és a Budapest Bank (BB), míg a többiek közül az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Gránit Bank.

Ezen ötösből csak az OTP nem tekinthető kormányközelinek. A másik érdekesség, hogy az MKB, a BB és a Takarékbank is profittal zárt, amelyek a magát eddig makacsul tartó, máig nem cáfolt piaci értesülések szerint egymással egyesülve egy szuperbankot alkothatnak – a koronavírus-járvány miatt vélhetően a tervezettnél jóval később. Majdani fúziójukra utalhat az is, hogy a március 2-án elindult azonnali fizetési rendszer bevezetését a trió számára ugyanaz a külsős bankinformatikai szolgáltató cég, a Takarékinfo Zrt. végezte, így az jóval kisebb fajlagos költséget jelentett a három bank számára, mintha külön-külön vágtak volna bele.

Az összprofit emelkedése alapvetően annak tudható be, hogy az egész bankszektor közel 21 százalékkal több nettó díj- és jutalékbevételt realizált (egészen pontosan 142 milliárd forintnyit) 2019-ben, mint 2018-ban, míg a nettó kamateredménye 8 százalékkal (95 milliárddal) lett magasabb – derül ki az MNB összesítéséből. Ezek bőven ellensúlyozták a működési költségeik 11 százalékos (143 milliárdos) gyarapodását. Ugyanakkor a bankszektor jóval magasabb értékvesztést képzett, mint az előző évben: 91 milliárdot, szemben a 2018-as 33 milliárddal.

Állami helycsere

A bankok aktivitását kifejező mérlegfőösszegek 2019 végén a nyilvánosságra hozott adatok és lapunk számításai szerint közel 22 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. E tekintetben a kakukktojás az MKB, amely eszközei, forrásai egyedüliként szűkültek, több mint 5 százalékkal. Ez azonban korántsem negatívum, hiszen a bank – jobban mondva annak akkor még állami tulajdonosai – még a 2014-2015 fordulóján kezdődött szanáláskor vállaltak az EU felé egy profiltisztítást. Ennek a következménye a Mészáros Lőrinc és felesége közel 50 százalékos befolyása alatt lévő hitelintézet tavalyi mérlegfőösszegének a csökkenése.

Ebben a bankszektori összevetésben egyébként már nagyobb a hiátus, mint a nyereségeknél, hiszen – mint említettük – az adatok között az UniCredité nem szerepelnek, márpedig az olasz tulajdonú hitelintézet a 2018-as 3055 milliárdos mérlegfőösszegével tavalyelőtt a harmadik legnagyobb bank volt Magyarországon. A lapunk által tavaly júniusban összeállított rangsorhoz képest azonban már az eddig nyilvánosságra került adatok alapján is van helycsere. Annak köszönhetően, hogy a Budapest Bank a mérlegfőösszegét 24 százalékkal – az OTP után a második legnagyobb arányban – növelte, megelőzte az ugyancsak állami tulajdonú MFB-t. Az OTP-n és a BB-n kívül két számjeggyel még hárman, a K&H, az Erste és a Gránit Bank tudott bővülni.

Az élen nem történt változás, az OTP toronymagasan vezet, sőt tavaly még tovább növelte a második helyezett K&H-val szembeni távolságát: 2019 végén már csaknem 5,7-szer volt nagyobb a mérlegfőösszege, mint a belga KBC leánybankjáé – ez a szorzó 2018-ban még 4,5 volt. Hat bankot vett az OTP-csoport 2019-ben, ennek, valamint a 15 százalékos hitelbővülésnek köszönhetően nőtt a konszolidált mérlegfőösszeg kiugró mértékben, csaknem 38 százalékkal.

 

Persze, amennyiben összejön az MKB, a BB és a Takarékbank egyesülése, akkor ők egy testet alkotva közelebb kerülhetnek az OTP-hez. De még a legjobb esetben is a mérlegfőösszegük csak az egynegyede lehet Csányi Sándor bankjáénak – lévén, hogy az eszközeik, forrásaik végösszege nem adódik egyszerűen össze, az a párhuzamos tevékenységek megszüntetéséből adódóan valószínűleg a mostani totálnál kevesebb lesz. De ez a nagyjából egynegyedes arány is csak a jelen helyzetre érvényes, hiszen – mint említettük – erre a fúzióra akár még évekig várni kell.

Természetesen a többi hitelintézet is aktív volt a kihelyezésekben. Alapvetően a kormány döntése alapján 2019 júliusától elérhetővé tett babaváró hitelek, valamint a személyi kölcsönök folyósításában. Mindezek eredményeként a teljes hazai bankszektor több mint 22 százalékkal magasabb hitelállománnyal zárta a 2019-es évet, mint a 2018-ast.

Ami pedig a bankok tőkehelyzetét illeti, a nyilvánosságra került adatok szerint az tavaly tovább erősödött, pedig már azelőtt sem volt gyenge. A nagybankok például 2019-ben két számjeggyel gyarapították a saját tőkéjüket.

Már nem a rekorddöntés a kérdés

A koronavírus miatt most kapóra is jöhet e stabil háttér. Már a járvány megjelenése előtt is feltételezhető volt, hogy egy ideig a 2019-es lesz a bankrendszer utolsó békeéve. Mondván, 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak a magunk mögött hagyott év végéig az értékvesztés-visszaírások. Március közepétől ez már bizonyossá vált. Most már nem az a kérdés, hogy mennyivel marad el a bankszektor össznyeresége a tavalyi rekordtól, hanem az, hogy egyáltalán sikerül-e elkerülnie a negatív eredményt.

Figyelmeztető, hogy amennyiben teljesül az MNB 2-3 százalékos idei GDP-növekedési prognózisa, akkor a bankok az idén 330-350 milliárd forintos értékvesztést szenvedhetnek el – mutatott rá Nagy Márton egy minapi konferencián. Hozzátéve azonban, hogy 2 százalékos méretű recessziónál e veszteség 405-432 milliárdos lehet. Márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter és a Nemzetközi Valutaalap még nagyobb visszaesést várnak.

Amit tudni lehet és amit nem

A mínuszos tételek közül eddig kettő öltött testet, a különadó és a 2020 végéig tartó hitelmoratórium miatti kamatkiesés. De ezekből is csak a különadó tekinthető stabilnak, ez 55 milliárd forinttal terheli meg a bankok büdzséjét – igaz, ezt a következő öt év bankadójából majd leírhatják (merthogy ez utóbbi is marad, az az idén például 65 milliárdra rúghat).

A hitelmoratórium miatt a Magyar Bankszövetség és az MNB szerint is a bankok 50 milliárdos bevételtől eshetnek el – ekkora értékben nem folyhatnak be hozzájuk kamatok a közel 450 milliárd forintnyi kamattörlesztés felfüggesztése miatt.

Az azonban értelemszerűen most még nem számszerűsíthető, mennyivel lesz alacsonyabb a hazai hitelintézetek bevétele annak következtében, hogy a koronavírus-járvány miatt egy sor ágazat gyakorlatilag leállt, vállalatok sora ment csődbe, mások kénytelenek voltak elhalasztani a beruházásaikat, s a lakosság költekezési lehetőségeit jelentősen csökkentette az, hogy a jövedelmi forrásaik – alapvetően az elbocsátások és a beláthatatlan idejű fizetés nélküli szabadságolások miatt – szűkültek. E két szektort sújtó negatív hatás ugyanis bizonyosan visszafogja a hitelfelvételi igényeket. Az Erste az idei első negyedéves adatai ismertetésekor 15-50 százalék közé tette a hitelkereslet várható visszaesését. A hangsúly az állami mentőcsomagokra helyeződött át, amiből persze a kedvezményes hitelek a bankok közvetítésével juthatnak el a bajba jutottakhoz, ami a hitelintézeteket is bevétellel kecsegteti – nem véletlen, hogy például az MNB által a kis- és középvállalkozóknak meghirdetett NHP Hajrá-hitelek terítésében is aktívak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.