A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban például arra számítottak, hogy lelassul a növekedés, a vállalatok a termelés helyett a biztonságra koncentrálnak a munkaerő-felvételkor, felduzzadnak az árukészletek, és késedelmet szenvednek a nemzetközi szállítások a határátkelés szigorítása miatt.
Ehelyett az első tőzsdei megrázkódtatások után kiderült, hogy csökkent a fizetett biztonsági alkalmazottak száma, zsugorodtak az árukészletek, nőtt az áruforgalom, nem álltak le az irodaépítkezések Manhattanben, nem nőttek jelentősen a biztonságra fordított kiadások sem, és a gazdaság hatékonyabbá vált.
Ennek magyarázatát az elemzők többek között abban látják, hogy 2001-ben kezdtek beérni azok a technológiai beruházások, amelyek évekkel korábban kezdődtek. Éppen arra az időre jelentősen javult a cégek jövedelmezősége és versenyképessége. Hozzájárultak a gyors talpra álláshoz a kormányzati intézkedések is: a Fed például az egynapos bankközi kamatláb célértékét 3,5 százalékról 2003 elejére több lépésben történelmi mélypontra, 1 százalékra vitte le.
New York sem veszített jelentőségéből a nemzetközi pénzvilágon belül. A vártnál jobban magukhoz tértek a legsúlyosabban érintett ágazatok, a légiforgalom, az idegenforgalom és a biztosítási szakma is. 2005-ben 738 millió légiutast számláltak az Egyesült Államokban, ez 10 százalékkal több a 2000-ben mértnél. Ez év első 7 hónapjában 324 millióan repültek, ez csupán 1,5 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtt mérttől.
