Így születtek az oligarchák
Az oligarchák a Szovjetunió bukása után végrehajtott állami cégek privatizációjának "eredményei" lettek. Akkoriban teljes káosz uralkodott az orosz gazdaságban, az állam pedig a rosszul kezelt, tulajdonában lévő vállalatokat szerette volna újraszervezni a kapitalizmus jegyében - eleveníti fel a múltat a BusinessInsider.
1994-ben az Oneksim Bank előállt egy tervvel, mely az akkori elnököt, Borisz Jelcint segítette volna a folyamat végrehajtásában. A "hitelt részesedésért" terv keretében az orosz bankok pénzt kölcsönöztek az államnak a tulajdonában álló cégekben szerzett átmeneti részesedésért cserébe. Ha a kormány nem fizette vissza a kölcsönt, a bankok megtarthatták a kapott részesedést.
Nem meglepő, hogy az orosz kormány igen gyakran képtelen volt a törlesztőrészleteket elutalni. A megszerzett részvényektől aztán a bankok árveréseken szabadultak meg, a valós érték töredékéért cseréltek gazdát ezek a pakettek. Így azok, akik "közel voltak a tűzhöz", mint például az Oneksim Bank akkori elnöke (és a jelenleg negyedik leggazdagabb orosz) Vlagyimir Potanin nagy vagyonra tett szert.
Amikor a "hitelért részesedés" program elkezdődött, Borisz Berezovzkij már meglehetősen gazdag ember volt. A Szovjetunió felbomlása idején az autóiparban vetette meg a lábát, és egyre több sikeres vállalkozást tudhatott magáénak. 1994-ben az akkor még kevésbé ismert Roman Abramoviccsal egy barátja vitorlásán találkozott. Együtt jöttek rá arra, hogy a "hitelért részesedést" program segítségével hogyan tudják átvenni az állami olajtársaság, a Szibnyeft feletti irányítást. Berezovzkij kapcsolatainak köszönhetően Abramovicsék adták a legjobb ajánlatot.
Berezovzkij pár éve 5 milliárd dolláros keresetet nyújtott be Abramovics ellen, azt állítva, hogy megfélemlítette őt. Keresete szerint arra kényszerítette, jóval a piaci ár alatt (1,3 milliárd dollárért) adja el a részesedését a Szibnyeftben, valamint az alumíniumipari RusAl-ban, máskülönben az orosz kormánnyal elkoboztatja vagyonát.
Abramovics viszont azzal érvelt, hogy Berezovszkijnak soha nem volt részesedése a Szibnyeftben, az 1,3 milliárd dollárt „politikai keresztapaként nyújtott segítségért és védelemért” kapta a cég létrehozása idején.
Berezovszkij tavaly nyár végén elvesztette a pert, és még a perköltséget is neki kellett állnia. Ez volt egyébként a legnagyobb értékű magánper az angol igazságszolgáltatás történetében.
Egyes vélemények szerint a vagyona elvesztése miatti félelem kergette öngyilkosságba a milliárdost.
mfor.hu
