Orbán Viktort tisztelettel fogadta az amerikai elnök, ami – tekintve, hogy Donald Trump elmúlt időszakban időnként egészen furcsa módon viselkedett a vendégeivel – mindenképpen pozitívumnak tekinthető. Mint ahogy az is, hogy a november végén életbe lépő szankciók alól mentességet kap Magyarország.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Ugyanakkor számos ellentmondás van önmagában a magyar miniszterelnök és a delegáció kommunikációjában, néhány ponton pedig nincs összhangban az amerikai adminisztrációtól származó információkkal sem.
Jöhet az orosz olaj
„A Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott megbeszélések utáni, Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Aki tisztában volt az előzményekkel, annak ez a kijelentés kissé meglepő lehetett. Az amerikai adminisztráció ugyanis egyik vezetéket sem szankcionálta, sőt a földgáz esetén semmiféle korlátozás sem lép érvénybe. A kőolajnál sem a szállítási útvonaltól tiltja el az amerikai adminisztráció a piaci szereplőket, hanem a két legnagyobb orosz olajvállalattal – a Rosznyefttel és a Lukoillal – tiltotta meg az üzletkötéseket november 21-étől. (A szankció bejelentését követő elemzésünket az alábbiakban olvashatja:)
Az amerikai döntés szerint aki ezektől a vállalatoktól akár tengeri úton, akár vezetéken vásárol a meghatározott időpont után, azt akár a dollárelszámolásból is kitilthatják. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megbüntetett vállalat működésképtelenné válik. Ez történt az orosz többségi tulajdonban lévő szerb olajtársasággal is, amely a saját szerbiai benzinkútjain nem tud például bankkártyás tranzakciókat bonyolítani, mert a nagy kártyatársaság, a Mastercard és a Visa a szankciók miatt felfüggesztett minden együttműködést.
A kérdés az volt, hogy a november 21-ei határidőt sikerül-e kitolnia a magyar kormányfőnek, vagy sem. Orbán Viktor az említett sajtótájékoztatón a fenti ellentmondás mellett arról beszélt, hogy Magyarország továbbra is vásárolhat Oroszországtól kőolajat. A tájékoztatón a miniszterelnök, majd azóta Szijjártó Péter is azt hangsúlyozta, hogy korlátlan időre kaptuk a mentességet a szankciók alól. Ha ez valóban így van, akkor feltételezhetően a magyar kormány közzéteszi majd az erről szóló megállapodást. Amíg ez nem történik meg, addig kétségeink lehetnek a határidő kapcsán. Az amerikai külügyminisztérium által közzétett összefoglalóban egyáltalán nem találhatunk erre vonatkozóan semmit.
A CNN-nek nyilatkozva a Fehér Ház illetékese ellenben azt mondta, hogy Magyarország egy év haladékot kapott a szankciók alól. De nem az amerikai hírportál volt az egyetlen, amely ezt írta, a BBC szerint is egy évre adott mentességet Donald Trump.
Amennyiben utóbbi, vagyis az egyéves haladék igaz, akkor jövő ősszel el kell búcsúzni az orosz olajtól. Addigra vélhetőleg a Mol részéről már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a finomítóit hatékonyan üzemeltesse más forrásból származó olajjal és a szállítás logisztikáját is megoldják. Így vagy úgy egyébként, ha nem Donald Trump, akkor majd az Európai Unió döntése miatt kell leválni az orosz olajról. Az EU fokozatosan vezeti be az orosz olaj- és gázimport tilalmát. Az uniós javaslat szerint 2026. január 1-jétől új gázszerződések nem köthetők, a meglévő, rövid távú szerződéseket pedig 2026. június 17-ig kell leállítani. Az olajbehozatalt 2027 végéig szüntetik be teljesen. Azt korábbi elemzésünkben megjegyeztük, hogy a mostani haladék elsősorban a Mol számára, továbbá – az olajcégre kivetett különadók miatt – a magyar költségvetés számára előnyös. Az orosz olajbehozatal előnyeit a magyar autósok ugyanis nem érzékelik, miután a régióban nálunk az egyik legmagasabb az üzemanyagok ára.
A földgáz importját semmi sem veszélyeztette
A kormányzati sikerpropaganda fanfárjai azt harsogták, hogy „megvédtük a rezsicsökkentést”, ami valójában arcátlan csúsztatás.
A gáz importját ugyanis az amerikai kormányzat semmilyen formában nem akarta korlátozni, ez legfeljebb a propaganda ferdítése volt.
Persze ez így sokkal jobban hangzik, mintha azt mondták volna, hogy az indokolatlan orosz függőség miatt kellett most a kormányfőnek Amerikában kuncsorognia a szankciók alóli mentességért.
Ugyanakkor történt még valami, amit a magyar kormány és az amerikai külügyminisztérium is kommunikált. Nevezetesen, hogy hazánk vállalta, 600 millió dollárért fog a következő években cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni. Miután az Mfor az elmúlt időszakban számos alkalommal írt arról, hogy a jelenlegi piaci árak mellett az LNG az orosz gáznak árban is valós alternatívája, a mostani szerződést tekinthetjük a kormány részéről egyfajta beismerésnek is. Igaz, a vállalt mennyiség még nem váltja ki az orosz importot, az utóbbi hónapokban beharangozott hasonló megállapodásokkal immár a hazai igények 10 százalékát fedi le a tengerentúlról vagy a közel-keleti régióból érkező cseppfolyósított gáz.
Egy rövid gondolat erejéig érdemes kitérni a rezsicsökkentés fenntarthatóságára. A kormány ugyanis a legnagyobb ellenzéki pártot és Brüsszelt azzal vádolja, hogy ezt meg akarja szüntetni. Nos, a választási ígéretek egyre nagyobb költséget emésztenek fel, és emiatt a jövő évi GDP-arányos hiány elérheti az 5,5-6 százalékot is a költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékkal szemben. Ami azt jelenti, hogy vagy a bevételeket kell növelni, amit eddig is adóemelésekkel oldott meg az Orbán-kormány, vagy a kiadásokat kell visszavágni, ami – ahogy 2022-ben már láttuk – akár a rezsicsökkentést is érintheti.
Kiszorítják az oroszokat Magyarországon az atomenergiából?
Nem elnöki, hanem alsóbb szinten született egy atomenergetikai megállapodás, amely – ha azt betartják a felek – azt vetíti előre, hogy az orosz cégeknek nem marad tere Magyarországon. Ez a megállapodás egyrészt a paksi atomerőműhöz nukleáris fűtőanyag vásárlásáról szól, 114 millió dollár értékben. Másrészt Magyarország jelezte, hogy támogatni kívánja legfeljebb tíz kis méretű moduláris reaktor (SRM) építését, legfeljebb 20 milliárd dollár értékben. Ez a 6800 milliárd forintos (maximális) vállalás ugyan nyilván nem egy költségvetési évet terhelne, hanem az SRM-ek gyorsabb telepíthetősége miatt 6-8 évet, de az így is óriási összeg, amely elköltése esetén nehezen elképzelhető, hogy Paks II. a korábban tervezett formában megvalósulna.
Előbbi, vagyis a fűtőelemek vásárlása révén megszűnik a függőségi viszonyunk, ami esetleg az oroszok zsarolási potenciálját megteremti. Utóbbi pedig gyakorlatilag feleslegessé teszik az egyébként is immár bő egy évtizede csak kérdőjelekkel övezett Paks II-ről szóló megállapodást. A 2014 óta (nem) épülő új atomerőmű megvalósulása egyébként is erősen kérdésessé vált a közelmúltban az Európai Bíróság döntése nyomán, amely megsemmisítette a Paks II. építésének finanszírozásával kapcsolatos, 2017-ben született európai bizottsági engedélyt.
A békekormány sok pénzért vásárol amerikai fegyvereket
Az önmagát a béke egyetlen európai letéteményesének tartó magyar kormány vállalt továbbá egy jelentős hadiköltést is. Az amerikaiak közleménye szerint 700 millió dollár értékben fogunk fegyvereket és hadieszközöket vásárolni a mostani tárgyalások eredményeként. Látva az orosz agressziót és a NATO-országokkal szembeni (például drónokkal végzett) már-már rendszeres provokációt, a lépés összességében helyeselhető. Az persze más kérdés, hogy ez hogyan illeszthető bele a kormány álságos kommunikációjába.
