Hazánk és a többi csatlakozó ország közlekedési rendszerei tehát sokoldalú fejlesztésre szorulnak. Ehhez az EU hajlandó a strukturális alapjaiból jelentős összegű pénzügyi támogatást adni, mivel a vele kapcsolatban lévő transzeurópai hálózatok modernizálásában ők is erősen érdekeltek. Ezt a kölcsönös érdekeltséget fejezi ki a TINA projekt (Transport Infrastructure Needs Assesment). Ez még jelenleg az igények felmérésénél tart, és lényegében mint egy fejlesztési koncepció került kidolgozásra, de alkalmas dokumentum lehet arra, hogy segítségével az egyes csatlakozó országok kidolgozzák azokat a fejlesztési terveiket, amelyekkel sikerrel pályázhatnak a már hivatkozott uniós támogatásokra.
A TINA projekt céljait és feladatait 2015-ig vázolták fel a kidolgozóik. Ezen belül két megvalósítási szakaszt javasoltak; az első (előkészítő) szakaszban az érintett hálózatok fejlesztési céljait és várható költségeit kell meghatározni és elfogadtatni, a második szakaszban a konkrét beruházási programokat kell kidolgozni megfelelő minőségben és megalapozottsággal. Jelentős a csatlakozó országok mindegyikére kiterjedő projektről van tehát szó, melyen belül 18 030 km közút, 20 290 km vasút 38 repülőtér, 13 tengeri és 49 folyami kikötő modernizálását kell elvégezni. A program 2015-ig becsült teljes költsége 90 milliárd ECU. A fenti összegből a magyar részek megvalósításának becsült összes költsége több mint 10 milliárd euró.
A közlekedési tárca középtávú (2004-ig tartó) fejlesztési terve - TINA program magyarországi részeihez igazodóan - 302 milliárd forintos beruházási ősszeg erejéig öt gyorsforgalmi út és 38 főút felújítását tervezi. A fejlesztési program célja, hogy a páneurópai közlekedési folyosókat 2015-ig határtól-határi autópályává építsék, illetve a főbb vasúti pályákat 140-160 kilométer/órás sebességű vonatok közlekedésére is alkalmassá tegyék. Ezeknek a fejlesztéseknek a jelentősége nem csupán a közlekedés megkönnyítése, hanem például az is, hogy az új, zömében Kelet-Magyarországon áthaladó autópályák környezetében - a korábbi tapasztalatok szerint - bizonyíthatóan megnő a kül- és belföldi befektetések összege, és jelentős ipari és szolgáltatói vállalkozások létesülnek, amelyek javítják a foglalkoztatottságot, és helyi adófizetéseikkel megnövelik az érintett önkormányzatok fejlesztési lehetőségeit.
A Duna térség infrasrtuktúrája
A magyar, az uniós és a csatlakozó országok közlekedési infrastruktúrájának területi jellemzői Magyarország közúthálózata 1998-ban országos szinten 30245 kilométert tett ki. Ez a 100 km2re eső útsűrűség tekintetében 32,5 km-nek felel meg.
