"Szigorú szankcionálást kellene előírni azoknak a cégeket illetően, amelyeknél a Hankook gumiabroncsgyártóhoz hasonlóan az állami támogatás odaítélése óta tártak fel visszaéléseket a foglalkoztatásban" - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken, az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén, ahol egyebek között a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról tárgyaltak a felek.
Szerinte egy lehetséges megoldás a támogatás folyósításának a megszüntetése, illetve visszavonása lenne. Munkavállalói oldalról az is elhangzott, hogy a támogatás megítélésekor a feltételek között kellene szerepelnie annak, hogy a vállalat vállalja, szabályosan foglalkoztatja az embereket, így utólag számon lehetne kérni a jogsértéseket.
A kormányzati fél kinyilvánította, hogy az ilyen intézkedések jogbizonytalanságot szülnének, a támogatás nyújtását nem lehet bizonytalan időszakra kiterjeszteni, ezért nem tervezik ezeket bevezetni. Ugyanakkor a tervezett változtatások szerint a súlyos jogsértéseket elkövető cégek a következő három évben nem kapnának támogatást (eddig a különböző szabályozás szerint kettő, illetve öt évre zárták ki őket a pályázatokból – a szerk.), illetve közbeszerzési pályázatokon sem indulhatnak.
Bár a munkavállalói szakszervezetek nem értetettek egyet a törvénymódosítási javaslat minden pontjával, alapvetően támogatták azt, és értékelték, hogy a kiszolgáltatottság enyhítésére törekszik a kormány.
Csökkentenék a munkaügyi konfliktusokat
A jogi kezdeményezésnek emellett a munkaügyi konfliktusok mérséklése a célja. Herczog László szakállamtitkár közölte: egységesíteni kívánják az állami támogatások elnyeréséhez szükséges feltételeket is. Szigorúan szankcionálni fogják a munkaviszony bejelentési kötelezettségének elmulasztását, a munkaidő-nyilvántartás hiányát és a külföldiek szabálytalan foglalkoztatását.
Az építőiparban – ahol gyakran tárnak fel munkaügyi jogsértéseket – ezentúl különösen nagy figyelmet szentelnének az alvállalkozói cserékre, és követelményként írnák elő, hogy az új alvállalkozó esetében is rendezettek legyenek a munkaügyi kapcsolatok.
A munkavállalói oldal korábbi kezdeményezését figyelembe véve előírnák, hogy ha a támogatás igénylése és annak folyósítása között derül fény szabálytalanságra, akkor mégse kapják meg az odaítélt összeget. A javaslatok között szerepel az is, hogy nyilvánosságra kell hozni azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak nem felelnek meg.
A munkáltatók elutasították a javaslatot
A munkaadók komoly fenntartásuknak adtak hangot a törvényt illetően, amely szerintük nem igazán kimunkált, a megfogalmazott célokat idealisztikusnak tartották. Úgy vélték, az eleve rossz alapokra épül fel a tekintetben, hogy a közbeszerzésen való részvételt állami ajándéknak fogja fel, miközben egy kétoldalú megállapodásról van szó.
Leginkább azt kifogásolták, hogy a súlyos jogsértéseket, mint a fekete foglalkoztatást egy kalap alá veszi a kisebb hiányosságokkal, amelyek vétlenek is lehetnek. Nonszensznek nevezték, hogy ez utóbbi miatt akár több milliárdos beruházásoktól eshetnek el olyan vállalatok, amelyek egyébként több száz munkahelyeket hozhatnak létre.
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint szó sincs adományról, ami a közbeszerzéseket illeti. Mint mondta, ezek olyan megrendelések, amelyek során megállapodást kötnek a partnerekkel. A tiszta versenyfeltételek betartása érdekében pedig nem szerződnek olyanokkal, akik súlyosan megsértik a szabályokat. A kisebb vétségeket illetően viszont nem kell tartani kizárástól.
A fórumnak végül nem sikerült megegyezni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály-módosításokról. A kormányzat felkérte a munkáltatói oldalt, hogy a következő ülésre dolgozzák ki a javaslataikat.
A kormányzati oldal előterjesztést nyújtott be az adóterhek csökkentésére, a munkavállalás ösztönzésére kidolgozott javaslatokról is, ezt azonban a munkavállalói oldal kérésére a következő OÉT-ülésen tárgyalják. A fogyasztóvédelmi törvény vitáját is a következő ülésre halasztották, a fogyasztóvédelmi tanács létrehozását viszont a munkáltatói és a szakszervezeti oldal is támogatta.
Kovács Zita
