Vannak más nehézségek is, amelyek miatt vállalatok képtelenek lehetnek a JIT-et annak elméleti formájában alkalmazni. Ilyenek pl. a következők:
1. A vállalatvezetés nem kíván áttérni a JIT-re a kezdeti költségek miatt.
2. Távoli gyártók képtelenek berendezkedni kis tételek gyakori szállítására, amint a JIT elmélete azt igényli.
3. Maga a gyártási eljárás is alkalmatlan lehet a JIT-re, például ha a késztermék valamely alkatrészét az egyes eljárások között hőkezelni vagy szárítani kell.
A felmérés azt mutatta, hogy ezeket az akadályokat meg lehet kerülni, és megtakarításokat lehet elérni a lehető legtöbb JIT-elv alkalmazásával.
Vannak olyan szakmai közlemények is, amelyek a JIT-et nagy áttörésként, új, izgalmas felfedezésként üdvözölték, amely éppen csak megjelenőben van az USA-ban. Az interjúk éppen az ellenkezőjét mutatták. Öt közül három vezető azt állította, hogy cége már azt megelőzően alkalmazott JIT-szerű rendszert, hogy a Toyota JIT néven bevezette azt.
A Just-in-Time termelés és az ágazati sajátosságok
A raktárkészletek nélküli, ún. éppen időben, angolul Just-in-Time-termelés megalkuvásmentes, tiszta, elméleti formájában való bevezetésének számos akadálya lehet. Az alábbi cikk öt amerikai vállalat példáján keresztül azt érzékelteti, hogy miként lehet a JIT-termelés előnyeit kihasználni, akkor is, ha a rendszer eredeti formában való megvalósítása az ágazat sajátosságai miatt lehetetlen.
