Az első negyedévben tovább szenvedett a magyar lappiac, majd a második negyedévben enyhe pozitív változás volt megfigyelhető, a lapok többsége már legalább stagnálni tudott az eladott példányszámokat tekintve. Kérdés, hogy ez a trend mennyire lesz tartós, könnyen lehet, hogy csak az országgyűlési választásokkal kapcsolatos növekvő híréhség volt pozitív hatással.
Ringier: az egyik szemük sír, a másik nevet
A napilappiacon a legfontosabb esemény a második negyedévben az volt, hogy további olvasókat veszített a Népszabadság, mely így még mindig a legolvasottabb politikai napilap. A Ringier kiadványát április és június között átlagosan 75 287 példányban értékesítették naponta, ezzel újabb 5500 olvasótól vettek búcsút. Az első negyedévben ugyanis még 80 849 volt a napilap átlagos példányszáma, ehhez képest három hónap alatt 6,9 százalékot buktak.
A többi politikai napilap nagyjából stagnált: a Magyar Nemzet nagyjából ezer pluszolvasóval ismét az 50 ezres lélektani szint fölé kapaszkodott, míg a Népszava néhány százzal tudta növelni olvasottságát. Tovább csúszik vissza a Magyar Hírlap: Széles Gábor lapjából már kevesebb mint 15 ezer fogyott a második negyedévben. A gazdasági napilapok közül továbbra is csak a Világgazdaságot auditálja a MATESZ, a "zöld újság" stagnált az első negyedévhez képest, így még mindig kicsivel a tízezres határ felett van a napi értékesített példányszáma.
Pezsgőt bonthat viszont a Ringier-irodaház másik fele, hiszen a Blikk 8,3 százalékkal 203 387-re tudta növelni átlagos példányszámát. A lap közleménye szerint továbbra is a Blikk olvasottsága a legmagasabb a magyar piacon, naponta 1-1,1 millió ember találkozik az újsággal. A bulvárlapból majdnem 17 ezerrel fogyott több a második negyedévben, mint az év első három hónapjában.
Említésre méltó volt még a napilapok piacán, hogy az ingyenes Metropol veszített példányszámából: a lapból a második negyedévben 296 176 darabot nyomtak átlagosan naponta, míg az előző negyedévben még 312 ezer felett volt a példányszám.
Megtört a Figyelő lendülete?
A hetilapok piacán is apróbb elmozdulások voltak megfigyelhetők a legutóbbi negyedévben, ezekből nem biztos, hogy érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Néhány érdekesség azonban megfigyelhető, de könnyen lehet, hogy ezek csak egyszeri hatások voltak.
Lassuló ütemben, de tovább csúszik vissza a HVG, mely körülbelül 400 olvasót veszített a második negyedévben, 69 764-ről 69 342-re csökkent az átlagosan értékesített példányszám hetente. Hasonlóan kismértékű volt a változás a Magyar Demokrata és a 168 óra esetében, előbbi lap mintegy 200 olvasót veszített el, utóbbi pedig 300-at nyert.
A minőségi hetilapok piacán egyedül a Heti Válasz tudta növelni olvasottságát, a második negyedévben megszerzett nagyjából ezer olvasóval ismét 20 ezer fölé kapaszkodott a hetilap.
Érdekes fejlemény, hogy megtört a Figyelő lendülete. Az első negyedévben a Sanoma hetilapját még pozitív példaként lehetett a többiek elé állítani, hiszen az általános visszaesés közepette is kapaszkodott felfelé, a második negyedévben viszont több mint ezerrel csökkent az átlagosan értékesített példányszáma.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
