- Először akkor lehetett hallani Önről, amikor tavaly nyáron a Világgazdaságnak nyilatkozott. Tudatos volt, hogy a ScienNet 2006-os indulása után három évig nem vállalat közszereplést?
- Én a ScienNet International LLC-nek egy korlátozott meghatalmazottja vagyok, kizárólag a számlakezelésre vagyok meghatalmazva. Így gyakorlatilag nem volt semmilyen ok arra, hogy én nyilvánosan szerepeljek.
- Ha Ön csak a nemzetközi cég meghatalmazottja, akkor mit lehet tudni a ScienNet International LLC vezetéséről? Kik az Ön főnökei, meghatalmazói?
- A ScienNet International LLC egy Washingtonban bejegyzett társaság, az ottani törvények szerint teljesen nyitott, bárki számára lehívható a tulajdonosi kör és a vezetői kör. Az egyértelmű, hogy a tulajdonosi szerkezet nem átlátható a hatóság részére, de azt hiszem, ez a mai világban nem meglepő dolog, vizsgálhatnánk bármelyik nagy bankot vagy áruházláncot, kik állnak a háttérben. Nem véletlen, hogy a cég tulajdonosi háttere nem átlátható, ennek megvannak a racionális okai.
- Mik ezek a racionális okok?
- Ugyanaz, mint bármilyen más cégnél. A tulajdonosok nem szeretnék, hogy nyilvánosságra kerüljön, ki találta ki ezt az rendszert. Ők nyugalomban szeretnének élni, ezért védik az intim zónájukat. Ez teljesen természetes egy olyan cégnél, melyhez csak Magyarországon három és fél év alatt már csatlakozott majdnem félmillió ember.
- Akkor semmit nem lehet elárulni ezekről a személyekről? Magyarok vagy külföldiek?
- Nem magyarok.
- Január elején egy sajtótájékoztatón az Ön egyik jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy az egész rendszer Leinemann Zsolt találmánya és Leinemann Zsolt eszét dicséri. Akkor ez mégsem így van?
- Én nem voltam ott ezen a sajtótájékoztatón, nem tudom, mi hangzott el. A ScienNet nem az én találmányom, én a magyar nyelvű indulás előtt sokat segítettem abban, hogyan lehet átültetni az ő ötletüket európai, magyarországi viszonyokra. Nekem voltak ötleteim, ezeket hozzátettem a rendszerhez, de alapvetően nem én találtam ki a konstrukciót.
- Tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy 50-60 ezer ember a ScienNetből él. Ez a szám hogy jött ki?
- Két fő csoport van: egyrészt azok, akik kizárólag a ScienNettel foglalkoznak, és ebből keresik meg a jövedelmüket, illetve azok, akik ezzel is foglalkoznak, kiegészítik a jövedelmüket. A tagságnak durván az egynegyede aktívan használta a rendszert, ez az arány folyamatosan növekedett, ahogy az emberek kezdték megismerni, hogy ez tényleg egy jó, korrekt rendszer.
2009 novembere és 2010 februárja között nagyjából 15 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ez a leginkább a ScienNet-rendszer leállításának volt köszönhető. Azok, akik korábban ebből éltek, elmentek munkanélküli segélyre, mert nincs miből megélniük.
- Miből gondolja azt, hogy ez az említett 15 ezer új munkanélküli a ScienNet leállításának köszönhető? Elvégre gazdasági válság van, 2009-ben a minisztérium adatai szerint 140 ezren veszítették el az állásukat.
- Ismerem a törzsvásárlói kört, tudom azt, hogy ők nem tudnak jelen pillanatban dolgozni és ezért munkanélküli segélyre mentek, ezért joggal feltételezhető az, hogy azért ebből a 15 ezerből jókora részt ők is kivettek. Merem állítani, hogy a rendszer leállítása nagymértékben hozzájárult hazánkban a munkanélküliség emelkedéséhez.
- November végén a VPOP tényként közölte, hogy a ScienNet-rendszerben nem a kedvezményeken keresztül volt a nagy pénz, hanem a tagok által befizetett foglalókon kresztül. Ez igaz?
- A ScienNet terméke egy online vásárlási utalvány volt, amit ki lehetett fizetni egyösszegben és levásárolni, vagy pedig le lehetett foglalózni és később kiegészíteni. Az utalvány megvásárlásával a rendszerben bizonyos juttatásokat kaptak a törzsvásárlók, ilyenek voltak például az úgynevezett JOG-ok. A rendszer elindulásakor nagyobb mértékben vásárlási utalványokat foglalóztak le a tagok, aztán szépen, folyamatosan kezdődött el a vásálás a rendszeren keresztül. 2009-ben már nagyobb nagyságrend volt a tényleges vásárlás, mint az utalványok lefoglalózása.
- Idén áprilisban a Népszabadság birtokába került egy állítólagos belső dokumentum, melyben az áll, hogy a jutalékok kétharmadát a lista élén álló 112 ember vette fel. Ez valós lehet?
- Van, ami igaz abban a cikkben és van, ami nem igaz. Azt nem tudom pontosan, kinek mennyi került kiutalásra, de egy MLM-rendszerben az teljesen normális, hogy a vezetők keresik a legtöbb pénzt. A törzsvásárlóknak van egy része, akik foglalkoztak a rendszerrel, és vannak, akik egyáltalán nem is foglalkoztak vele. A regisztráltak negyede, mintegy százezer ember volt, aki egyáltalán használta a rendszert, ennek a fele csak a kiadásait csökkentette, nem ajánlotta tovább. A maradék ötvenezer embernek egy jelentős hányada néhány ezer forintot keresett a továbbajánlásokkal. Akik nagy aktivitást mutattak, azok vezető pozíciókba jutottak, a felsővezetőket nem nevezték ki, a teljesítményük alapján érték el. Mindenki ugyanabból a kezdőpozícióból indult.
- Ugyanebben a cikkben szerepel egy olyan adat, hogy a lista élén álló személy 227 millió forintot keresett 2008 szeptembere és 2009 novembere között. Ez az adat helytálló nagyságrendileg?
- Igen.
- Az Ön egyik ügyvédje a januári sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a rendszer elindítása előtt neves hazai és nemzetközi adószakértőkkel egyeztettek, akik törvényesnek találták a konstrukciót. Csak a hitelesség kedvéért hallhatnánk néhány cégnevet, akiktől tanácsot kértek?
- Az ő beleegyezésük nélkül én nem nevezném meg ezeket a cégeket, de való igaz, hogy az egyik legnagyobb hazai adószakértő cégen keresztül több napos konzultációk voltak, aminek az eredményeként a ScienNet kialakította a rendszert. A washingtoni székhelyű társaságnak semmilyen érdekeltsége, semmilyen berendezése, semmilyen tulajdona nincs Magyarországon, egyedül én, mint korlátozott meghatalmazott vagyok jelen. Az adószakértők elmondták, hogy minden magyarországi tevékenységet végezzen magyar társaság, így lett létrehozva a ScienNet Hungary Kft., melyet később átneveztünk Headmin Kft.-re. Ez a cég a magyarországi marketingtevékenységet végzi, megbízási díjat kap a ScienNet International LLC-től, Magyarországon ez a cég adózik, alkalmazottakat alkalmaz. A ScienNet International LLC azonban nem magyar adóalany, semmi mást nem csinál, csak egy magyar weboldalt üzemeltet.
- Akkor honnan származik az a 960 milliós adóhiány, ami miatt a VPOP nyomoz?
- A hatóság két nap alatt készített egy szakvéleményt, melyben még az adószakértő is feltételezéseket közöl csak, később az ügyész ezeket a feltételezéseket már kész tényekként állította be. Ehhez képest február végére elkészült a ScienNet által készíttetett szakértői vélemény, melyben tényszerűen állítják a szakértők, hogy nincs társasági adó-hiány, nincs áfahiány és nincs személyi jövedelemadó-hiány, ennek megfelelően adócsalás sem történt. Erre a szakértői véleményre semmilyen reakciója nem volt a hatóságoknak.
- Sokak számára azért volt gyanús az egész, mert a ScienNet csak Magyarországon végzett tevékenységet.
- Most tervezik beindítani a rendszert a környező országokban. Rövidesen, még az idén el fog indulni a román, cseh, szlovák, lengyel változat. A ScienNet azért magyar nyelven kezdte el a weboldal üzemeltetését, mert Európában a magyarok a leginkább fogékonyak az ilyen típusú rendszerekre, ebben az országban van leginkább probléma azzal, hogy a jövedelmek jelentősen elmaradnak a nyugat-európai színvonaltól, az árak viszont szinte már magasabbak, mint Nyugat-Európában. Ebből kifolyólag az emberek jobban motiválhatók arra, hogy a meglévő munkájuk mellett kiegészítő tevékenységet végezzenek.
- A VPOP novemberben azt állította, hogy 11 külföldi cég áll a ScienNet mögött, melyek több százmillió forintot vettek ki a rendszerből.
- Ez hazugság, a ScienNet mögött nem áll 11 cég. A vallomások során én részletesen elmondtam, amit tudok a cégekről. Ez nem egy bonyolult, szövevényes hálózat: van egy holding, van egy franchise jogosultja ennek a rendszernek és van egy franchise tulajdonosa, ez a három. Ezeken kívül vannak magyarországi társaságok: az egyik az adatmentést és a szoftverfejlesztést csinálta, a másik pedig a marketinget.
- Független képviselőjelöltként elindult az országgyűlési választásokon Debrecenben. Miért éppen ott mérette meg magát?
- A legtöbb ScienNet-törzsvásárló Debrecenben van a lakosság arányában, ha jól emlékszem, 12 százalék körül van ez az arány.
- Ehhez képest az első fordulóban 690 szavazatot, 2,21 százalékot ért el.
- Mindezt egy háromnapos kampány után. Én erre nagyon büszke vagyok.
- Tervezi, hogy a jövőben politikai pályára lép?
- Igen.
- Új pártot alapít, vagy továbbra is függetlenként képzeli el ezt?
- Pártban.
- Ez mikor valósulhat meg? Négy év múlva ezek szerint már számolni kell Önökkel?
- Igen. Az még kérdéses, részt veszek-e a párt alapításában, munkájában, vagy csak az általam képviselt ideát, eszmét adom hozzá.
- Mikor működhet újra a ScienNet?
Bízom benne, hogy minél hamarabb nyilvánvalóvá válik a hatóság számára a rendszer lényege és a nyomozás bebizonyítja, hogy semmi törvénytelent nem követtem el. Én tíz alkalommal részletes, tényfeltáró vallomást tettem, innen kezdve csak a hatóságokon múlik minden. Nem tudom, mi a baja az államnak a ScienNettel: a tagok személyi jövedelemadót fizetnek a jövedelmük után, a rendszer fehéríti a gazdaságot, hiszen a termékpartnereknek számlát kell adniuk, ráadásul munkahelyeket teremt a ScienNet. Itt a jövőben milliárdok vándorolhatnak az állam zsebébe a ScienNeten keresztül.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
