"Az figyelhető meg, hogy egyre több az eltűntetett cég, és véleményünk szerint ez az arány még nőni fog" - mondta el egy csütörtöki sajtótájékoztatón Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezető igazgatója. Mostanra megfigyelhető, hogy a tulajdonosok nem feltétlenül külföldre adják el bajba jutott cégüket, a vizsgált vállalkozások kétharmada Magyarországon belül cserélt gazdát.
Százmilliárdos összegről lehet szó
"Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy az eladott cégeken keresztül mekkora kintlevőségtől szabadulnak meg ezek a tulajdonosok, mivel a szóban forgó cégek általában az eladás előtti évben nem adják be mérlegüket, holott ez kötelező lenne. Véleményem szerint azonban az elmúlt négy-öt évben százmilliárdos nagyságrendű összegről van szó" - becsülte Csatlós Csilla.
A Direktinfo kft. összesen 604 olyan vállalkozás előtörténetét nézte meg, melyeknek adószáma felfüggesztésre került. Ezekből 44 cég teljesen eltűnt, 194 pedig gazdát cserélt az adószám felfüggesztése előtt közvetlenül. "A legnagyobb probléma, hogy jelenleg semmilyen védelem nincs a szándékos csalások ellen" - vélekedik a Direktinfo ügyvezető igazgatója. A cég a felmérés során azt tapasztalta, hogy leginkább az építőiparban, a nyomdaiparban és a vagyonvédelmi cégek körében jelentős az adószám-felfüggesztések száma.
A legújabb példát említve Csatlós Csilla elmondta: egy vállalkozás hónapokig hitegette beszállítóit, hogy fizetni fog, mivel szándékában áll eladni a céget egy pénzügyi befektetőnek. Végül egy olyan "szakmai befektető" vette meg a vállalatot, melynek nevén már 17 cég van, azok közül többnek pedig már fel van függesztve az adószáma.
"Ezek az ügyek, melyekről szó van, a valóságban nem eladások. Sőt, általában még az szokott fizetni, aki el akarja tüntetni a cégét, hogy kimenekítse a vagyont" - vélekedik Csatlós Csilla.
A cégvezérek fejében kéne rendet tenni
A Direktinfo ügyvezetője szerint a magyar vállalkozások esetében a legnagyobb probléma morális: a cégvezetők többsége nem tudja, hogyan hajtsa be kintlevőségeit, nincsenek tisztában azzal, hogy ezekkel a tartozásokkal minden nap foglalkozni kell, az első naptól kezdve be kell hajtani.
Csatlós Csilla szerint az is komoly probléma, hogy a magyar cégvezérek nem veszik számításba a reorganizációt, a válságmenedzselést, ha bajba jut a vállalkozásuk, holott több példa van arra, hogy sikerült csőd után megmenekülnie egy cégnek. "Egyre több az olyan cégvezető, aki inkább lelép a pénzzel ahelyett, hogy megpróbálná megmenteni a cégét" - teszi hozzá a szakember.
Sokan önhibájukon kívül kerülnek bajba például a körbetartozások miatt, melyek minden iparágat érzékenyen érintenek - vélekedik a Direktinfo vezetője. Szerinte további komoly probléma, hogy fokozatosan emelkedik a fizetési határidő: az első félévben a cégek 30 százalékkal tolták ki ezt a határidőt, van olyan iparág, ahol ez meghaladja a száz napot, ami azt jelenti, hogy nyereségük felét elveszítik a vállalatok, mivel közben valamiből finanszírozniuk kell magukat.
Az idei első félévben egyébként az adatok szerint 7600 cég felszámolása indult meg, további 5000-nek pedig felfüggesztették az adószámát. "Döbbenetes, hogy 2007-es adatok szerint az 510 ezer mérlegleadásra kötelezett cégből csak 317 ezer adta le a mérlegét, melyeknek mintegy harmada veszteséges volt" - világít rá Csatlós Csilla. Szerinte mostanra annyira túltelített a magyar piac cégekkel, hogy ez magában is zavarokat okoz.
A cégeknek van lehetőségük ingyenesen ellenőrizni üzleti parnereiket, sőt, mostanra a mérlegeket is ingyenesen le lehet kérni, azonban a legtöbb vállalat nem él ezzel a lehetőséggel, mivel nincsenek tisztában azzal, hogy ezt megtehetik.
A válság sem hoz megtisztulást
"Sokan abban hittek, hogy a válság majd hoz némi megtisztulást, én azonban nem látok biztató jeleket. Továbbra is rengeteg céget alapítanak. Egyelőre nincs egyértelmű felelősségre vonás, nincs olyan törvény, ami kimondaná, hogy bűncselekmény, amit a cégvezetők csinálnak, amikor a felszámolás előtt eladnák a cégeket" - vélekedik Csatlós Csilla.
Szerinte ezen a szeptemberben életbe lépő új csődtörvény sem fog segíteni, mivel vannak benne "lyukak", melyek pont a cégek tudatos eltűntetését teszik lehetővé. Aki csődbe akar menekülni, annak jó lesz az új törvény, viszont aki le akar lépni a vagyonnal, annak is.
"Az új törvény sok korábbi hibán próbál változtatni, mint például az, hogy ezentúl elektronikusan jelölik ki a csődbiztost. Az is pozitív, hogy könnyebben kérhetnek csődeljárást maguk ellen a cégek" - vélekedik a Direktinfo szakembere. Ugyanakkor szerinte a Büntető törvénykönyv módosítására lenne szükség, hogy gyorsabban nyomonkövethetők legyenek a cégek. Az a szabály sem jó, hogy a felszámoláskor három hónapos mérleget kell beadni, ugyanis ennyi idő alatt ki lehet menekíteni a vagyont a vállalkozásból.
Az új csődtörvény értelmében 200-800 ezer forint közötti bírságot lehet majd kiszabni azokra, akik valótlan adatokat közölnek, azonban Csatlós Csilla szerint ez sem lesz minden esetben elrettentő. "Például egy százmilliós ingatlanvagyon kimentésekor ez az összeg elenyésző" - vélekedik.
Beke Károly
