Kedvező tendenciák jellemezték a 2005. évi külkereskedelmi folyamatokat. Az előző évi igen magas bázison az export 11 százalékkal, az import 7,8 százalékkal nőtt. Az export dinamikája némileg lassult a második félévben, az importé viszont folyamatosan erősödött. Az esztendőn belüli ütemkülönbség alakulásában a 2004. évi EU-csatlakozás bázishatása játszott szerepet.
Nagy mértékben javult a hiánymutató
Az előzetes adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,1 milliárd euróval kisebb volt az előző évinél, ami a folyó fizetési mérleg javulásának is meghatározó eleme. Az expanzív jövedelmi és költségvetési politika tehát ezúttal nem vezetett a külső egyensúly romlásához, noha a cserearányaink is romlottak (főként az energia-árdrágulás okán).
Árufőcsoportok szerint - mennyiségi adatokat tekintve - markáns változás következett be az élelmiszerek és élvezeti cikkek kivitelében, tíz százalék feletti volt ennek a szegmensnek a növekedése, továbbá az energiaexport csaknem húsz százalékkal emelkedett. Megfelelő termelési szerkezetre utal, hogy a gépek és szállítóeszközök kivitelének 2004. évi 24 százalékos, kiemelkedő bővülései üteme után az elmúlt évben is több mint tíz százalékkal nőtt e termékkör külföldi eladása. Eközben a nyersanyagkivitel növekedése a negyedére esett vissza.
Számottevően nőtt az energiaimport
Az importon belül feltűnően magas ütemet mutatott a vásárolt energia, aminek a hátterében inkább az előző évi stagnálás utáni tartalékolás húzódhatott meg a villamos energia liberalizációjának bővítése mellett. Továbbra is magas volt az élelmiszerek és élvezeti cikkek behozatalának növekménye, ami a hazai kínálat bővítésén túl lelassította e termékkör fogyasztói árnövekedését.
A gépek és szállítóeszközök importütemének számottevő lassulása a 2004-ben meglódult gépberuházások és autóvásárlások keresletének csillapodására utal. A feldolgozott termékek jelentős import-ütemcsökkenése mögött a fogyasztási célú cikkek vásárlásának visszaesése húzódott meg, ami a növekedési pálya fenntarthatósága szempontjából kedvező jelenségnek minősíthető.
Csökkent a 15-ök súlya
2005-ben folytatódott külkereskedelmünk diverzifikálódása. Csökkent az EU-15-ök súlya, ezen belül a német gazdaságé is. Ugyanakkor a 2004-ben csatlakozókkal folytatott árucsere-kapcsolataink dinamikusan bővültek, ami a csatlakozás kedvező hatásaként értékelhető.
Az orosz kapcsolat nagyon lassú felépülést mutatott, exportunkban a két százalékot sem tette ki, az import súlya (7,2 százalék) viszont a dráguló energiaszállítások által erőteljesen nőtt. Áruforgalmunk Kínával erősödött, bár továbbra is aszimmetrikusan. Míg e reláció importunknak az 5,5 százalékát adta (2003-ban még csak a 2,2 százalékát), exportunknak csupán a 0,6 százalékát tette ki (2003-ban 0,4 százalékát).
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.
Menedzsment Fórum
