Magyarországon kevés figyelmet fordítanak egyelőre a vállalatok az FM-re, holott ha jól kihasználják, stabilitást és megtakarítást jelent. Az épületek többsége ugyanúgy néz ki, mint a 80-as vagy akár a 70-es években, ha a dekorációt jelentő külsődleges jegyektől eltekintünk. A munkahelyek és létesítmények nem tartottak lépést az üzleti élet és technológia fejlődésével, és ez a hagyományos, projektorientált gondolkodással magyarázható.
Egy-egy projekt egy-két év alatt lefut, a közbenső felülvizsgálat és ellenőrzés kaotikus, ennek következtében a végeredményként elkészülő létesítmények igen sok esetben nem működnek igazán jól. Nemcsak a technikai működés terén kéne megfelelni, hanem hogy az épületek hatékonyan szolgálják-e a szervezet működését.
A jelenlegi hazai felfogás alacsony költségű, költség nélküli vagy költségtakarékos megoldásokat sugall. A létesítménygazdálkodás jelentős költségtényező, és egyre nagyobb lesz.
A legtöbb szervezet a létesítményeket a mérleg költségoldalán tartja számon. Mivel sokszor kizárólag ezt a vonzatát nézik, a szervezetek többsége egyedül a költségek csökkentését tűzi ki célul. Márpedig az ilyenfajta mérésnek kevés köze van az olyan szervezeti célokhoz, mint a teljesítményfejlesztés, a részvényesi érték, vagy akár a vevői lojalitás, olvasható a Világgazdaság cikkében.
A hazai cégeknek nem erősségük a facility management
A jó facility management (létesítménygazdálkodás) stratégia összhangban van a cégek üzleti stratégiájával, és átlátható eszközrendszert feltételez, aminek a hatékonyságát mérni lehet, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
