A magyar kormány "legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése”, ez ugyanis - a termelékenység emelkedése mellett - a gazdasági növekedés döntő forrása, állapítja meg a közelmúltban nyilvánosság elé tárt Új Széchenyi Terv vitaanyagának foglalkoztatást érintő fejezete.
A kétmillió inaktív országa
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a magyar aktivitási ráta 62 százalékkal a második legalacsonyabb az Európai Unióban - tehát a munkaképes korúak kétötöde hivatalosan nem dolgozik, és nem is keres munkát. Ezzel csupán az 59 százalékos mutatóval rendelkező Máltát előzzük meg, miközben jelentősen elmaradunk Csehország és Szlovénia 70 százalékos szintjétől, illetve az EU 74 százalékos átlagától.
A mintegy kétmillió, 15-64 év közötti inaktív ember negyven százaléka korhatár alatti nyugdíjas - döntő többségük (561 ezerre tehető a számuk) rokkantnyugdíjas (A kétmilliós adat az Új Széchenyi Tervből származik, a KSH viszont 2,5 millióra teszi az inaktívak számát - a szerk.) A tanulók 30, a gyermekgondozási támogatásban részesülők aránya 10 százalék az inaktívak között, míg a maradék húsz százalék, 350-400 ezer ember semmilyen ellátásban sem részesül.
A dokumentum szerint a legnagyobb lemaradásunk az 50 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, a roma lakosság és az alacsony iskolai végzettségűek körében van. Míg például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája 30-40 százalék Európában, addig nálunk mindössze tíz százalék, és a roma lakosság esetében is csupán 12 százalékos ez a mutató.
Foglalkoztatás szempontjából összességében kiemelt célcsoportnak számítanak a pályakezdők (150-200 ezren), az 50 éven felüliek egy része (200 ezren), a kisgyermekes anyák (300 ezren), a romák (250 ezren), a megváltozott munkaképességűek (650 ezren), a szakképzetlenek (kétmillióan) és a hátrányos helyzetű térségekben lakók (egymillióan).
Érdekesség, hogy - a vitaanyag szerint - ha csak a romák és a megváltozott munkaképességűek körében jelentősen növekedne a foglalkoztatás, már elérnénk az uniós átlagot.
Amit tenni kellene
Ennek érdekében egyrészt az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba. Másrészt a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani - a szakképzés megújításával kapcsolatos elképzeléseket ma ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium -, a klasszikus állami közfoglalkoztatást pedig az értelmes munka irányába kell terelni.
Emellett kiemelt fontosságú a kkv-k fejlődésének segítése is. A kormány szerint ugyanis a foglalkoztatás jelentős és tartós emelésére egyedül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások képesek - a globális gazdaság valamennyi övezetében és országában ezek a cégek teremtenek jelentős számban új munkahelyeket.
Állásgyárak: építőipar, turizmus, mezőgazdaság
Az Új Széchenyi Terv összességében azt a célt tűzte ki, hogy egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot.
Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végezettség nélküli emberek számára kell létrehozni, mivel közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Területekre lebontva ez három iparágtól - építőipar, mezőgazdaság, turizmus - várható leginkább, ezek képesek ugyanis tömegesen felszívni a nem foglalkoztatott munkaerőt.
Az egymillió új munkahely másik részét frissen végzett, több idegennyelvet beszélő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük. Ehhez a jövő a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké, áll a dokumentumban.
Mint ismert, az Orbán-kormány július végén mutatta be a nyilvánosságnak a "gazdasági talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programját” tartalmazó Új Széchenyi Terv vitaanyagát, amelyet a gazdaság és a társadalom érintett szereplõi fognak véleményezni az elkövetkező hónapokban. A tervet a konzultációk lezárultával, 2011. január 15-ig készíti majd el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Menedzsment Fórum
