Ha 4-5 évvel ezelőtt valaki elektromos autó vásárlását fontolgatta, akkor nagy valószínűséggel, némi számolgatást követően arra jutott, hogy a technológia még nem érte el azt a szintet, hogy megérje váltani a benzines vagy dízelüzemű kocsikról. Az elektromosautó-kínálat igen szűkös volt és mivel a cégek a külső jegyek alapján is szerették volna megkülönböztetni a tiszta energiával hajtott kocsiaikat a hagyományostól, a piacon kapható modellek gyakran eltértek a megszokott formavilágtól (szerk.: egyszerűbben fogalmazva, rondák voltak). Ott volt még a hatótávolság, amely komoly ellenérv lehetett azok számára, akik nem csak munkába járáshoz használnák az autójukat és valljuk be, az autósok zöme ilyen.
Mindezek mellett nem tűnt jó ötletnek kifizetni egy akkora összeget ezekért a járművekért, amelyért egy kategóriával feljebb is keresgélhettünk volna, és ott is a jobban felszerelt modellek között. Mára szerencsére a technológia eljutott arra a szintre, hogy komolyan fontolóra vehetnénk egy Nissan Leaf, egy Opel Ampera, vagy akár egy Toyota Prius Plug-in Hybrid megvásárlását.
Az autók ára azonban most sem nevezhető alacsonynak. Egy Nissan Leaf 8,77 milliós áráért beleülhetünk egy X-Trail terepjáróba, az Opel Amperáért kiszurkolt 12 millióhoz már nem kell sokat hozzácsapni, hogy egy 325 lóerős Insigniával járhassunk, és a Prius Plug-in Hybrid is csak 770 ezerrel olcsóbb, mint egy Land Cruiser. Ha pedig a hasonló kategóriájú márkatársakkal vetjük össze, akkor kiderül, hogy 2-3 autó is kijön az elektromosok árából. A vételár azonban csak az érem egyik oldala, hiszen elfelejthetjük a tankolást, ami pedig komoly megtakarítást eredményez, ráadásul ennek tudatában jóval többet használhatjuk autónkat, mint azt tennék egy hagyományos meghajtásúval. A Magyar Elektromobilitás Szövetség kalkulációja szerint az elektromos autók teljes üzemeltetési költsége ma már alacsonyabb, mint egy hasonló, de hagyományos meghajtással működő gépjárműé.
A hatótávolság immár 150 és 500 km között alakul egy feltöltéssel, amely bőven kielégítené az átlagos igényeket
Akkor mégis mi az akadály?
Eddig nem esett szó az utolsó és nem kevésbé fontos szempontról, vagyis az infrastruktúráról (töltőpontok) és az ösztönzőkről, amelyek Magyarországon még igencsak gyerekcipőben járnak. Töltőpontokból alig találunk az országban, az ösztönzési csomag összeállítása is éppen csak folyamatban van a Jedlik Ányos Terv szárnyai alatt. Ebben olyan tervek szerepelnek, mint a jogi és adózási feltételek egyszerűsítése, a zöld rendszám bevezetése, amely a buszsávhasználatot tenné lehetővé vagy az ingyenes parkolás biztosítása a töltőhelyeken.
Emellett a közösségi közlekedésben is lennének fejlesztések, úgy mint az elektromos buszok és taxik elterjesztése, vagy a bérautórendszer kiépítése.
Az Elektromobilitás Szövetség számításai szerint ha megvalósulnának ezek az ösztönzők és legalább 7 ezer publikus töltőpont lenne az országban, akkor 2020-ra reálisan 30 ezer elektromos gépjármű közlekedhet a magyar utakon.
A XII. kerületben már elektromos autó ellenőrzi a kátyúkat
A múlt héten megrendezett Magyar Elektromobilitás Napján, jelezve, hogy ma már tényleg gazdaságosabb egy elektromos autó, mint egy hagyományos hajtású, átadták Budapest első, városüzemeltetési célokat szolgáló elektromos autóját. A Nissan Leaf-et a XII. kerület útjainak ellenőrzésére használják majd.
Szász Péter
mfor.hu
