A következő években 4,5-5 százalékos GDP növekedéssel számol a GKI

Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Rt. tudományos tanácsadója hangsúlyozta, hogy a hazai munkavállalói jövedelmek nem maradnak el lényegesen az EU átlagától, ám az ezeket terhelő elvonások rendkívül magasak. Figyelmeztetett: a bruttó bérek további gyors felzárkóztatása csökkentheti a hivatalos foglalkoztatottságot, illetve a munkajövedelmeket.

Petschnig Mária Zita az antiinflációs politika korlátaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: a gazdaságpolitika több területen közvetlenül nem tud hatni az infláció alakulására. Ide sorolta az importált inflációt, a következő években is fennmaradó korrekciós inflációt, illetve a szezonáras termékek árainak hatását. A kutató elismerte, hogy a jegybanki inflációs célkövető rendszer meghirdetése eddig sikeresnek tűnt, mivel a tavaly év végi és az ez decemberi infláció is várhatóan bent lesz a jegybanki sávban.

Hozzátette azonban, hogy ebben elsősorban az olajárak csökkenésének, az euró erősödésének, illetve a dekonjunktúra miatti élelmiszerár-esésnek volt szerepe. Ezt igazolja az, hogy a maginfláció nem tudott olyan mértékben csökkeni, mint az átlagos infláció. Petschnig Mária Zita hangsúlyozta, hogy az infláció letörését csak fegyelmezett fiskális és jövedelempolitikával lehet elérni, aminek - mint mondta - éppen az ellenkezőjére volt példa az előző néhány évben.

A kutató felhívta a figyelmet, hogy a keresletélénkítés miatt a Monetáris Tanács is úgy véli, nem tartható a jövő évi inflációs cél. Dilemmának nevezte, hogy a jegybank hitelességének megtartása mellett hogyan lehet a legkisebb növekedési áldozatot vállalni.

Oblath Gábor elismerte, hogy a hazai bruttó bérszint lemarad az európai uniós átlagtól, ám hangsúlyozta, hogy statisztikailag a bruttó bérek nem összehasonlíthatóak. Hozzátette: a munkavállalói jövedelmek nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint Magyarország egy főre eső GDP-je.