2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az elmúlt időszakban sok szó esett hazánk külföldi adósságának megugrásáról. Az államháztartás hitelállományának emelkedéséhez hasonló problémát jelenthet, hogy a lakosság devizaadóssága is megnövekedett. Ezt a változást elemzi az Ecostat az mfor.hu "Hét diagramja" sorozatában.

Az elmúlt hónapokban sok szó esett pénzügyi válságokról, a nemzetközi pénzpiacon bekövetkező fordulatról, a pénzpiac megbillenésének lehetőségéről és Magyarországra nézve káros következményeiről. Ezeket a "fordulatokat" nehéz prognosztizálni, és a leírt folyamatokat nem is mindig egyszerű megragadni egyetlen mutatóval. Vannak azonban olyan számok, amelyek jelzik a kedvezőtlen változásokat, például az egyensúlyi mutatók. A Menedzsment Fórum oldalain már korábban is bemutatott államháztartási és fizetési mérleg hiány után most a külfölddel szembeni adósságállomány növekedésére hívjuk fel a figyelmet.

Hazánkban a külföldi adósság az elmúlt három évben ismét emelkedett, és 2005-ben megközelítettük az 1995-ös szintet. A kilencvenes évek közepén a GDP közel 80 százalékát kitevő adósság az ezredfordulóra 60 százalék alá csökkent, majd az új évezredben emelkedő trendet követve ismét 80 százalék közelébe emelkedett.

A gazdaság szereplői szerint a felbontásban látható, hogy a külfölddel szembeni adósságállomány növekedése az államháztartáshoz és a háztartásokhoz köthető. Bár utóbbi szereplő az alább közölt statisztikából hiányzik, hiszen nem jelenik meg közvetlenül a pénzpiacokon, az egyéb monetáris intézmények (kereskedelmi bankok) adatai viszont jól mutatják a háztartások növekvő devizaéhségét.

A külföldi befektetők körében kiemelt figyelmet érdemlő külső adósságállomány növekedését tehát az állam bővülő forrásigénye mellett a háztartások devizahitel-felvétele magyarázza. A lakosság tartozásainak emelkedésében egyre nagyobb szerepet játszik a külföldi pénzben felvett hitelösszeg növekedése, ami ráadásul hosszabb lejáratú ingatlanhitelekhez köthető.

Az államháztartás finanszírozási igényének csökkentésén túl a jövőben a háztartások pénzügyi egyensúlyának helyrebillenése is kívánatos lenne. Mindezt elsősorban a megtakarítások ösztönzésével lehetne elérni. A kormány által "lebegtetett" gyengébb árfolyam a jelen helyzetben - a magas külföldi deviza kitettség miatt - növekvő terheket róna mind a háztartásokra, mind az államháztartásra.

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!