Miután szerdán Muszbek Mihály sportközgazdász a magyar futballklubok mielőbbi gazdasági revízióját sürgette, az mfor.hu megpróbált utánajárni annak, hogy az NB1-es csapatok milyen mértékben is vannak eladósodva, és, hogy mekkora szerepet játszik a gazdálkodásban az idegen tőke. Ehhez két mérlegelemzéshez használt mutatót hívtunk segítségül: az eladósodottsági mutatót, és a tőkefedezettségi mutatót, vagy más néven adósságrátát. Előbbi a klub eszközeinek idegen forrásból (hitelből, kölcsönből) történő finanszírozását mutatja meg. Az adósságráta pedig arról árulkodik, hogy valójában mennyire is tőkeerős az adott társaság, hiszen megmutatja, hogy egységnyi saját tőkét mekkora idegen tőke terhel.
Bár Muszbek szerint az elmúlt három évben gazdaságilag a legeredményesebb klub a Debrecen lett, melyet az MTK, a Pápa és a Siófok követ, a mi mutatóink egy kicsit másabb képet festenek, hiszen más szempontokat vizsgálunk, nem a pénzügy év eredményeit.
Az a különböző mutatók alapján vitathatatlan, hogy szinte már kirívó módon a Debreceni VSC áll a legjobban. Vagyis a legkisebb arányban támaszkodnak külső, idegen forrásokra, sőt, ami volt, azt is sikeresen tovább csökkentették 2012-ben. A klub eladósodottsága mindössze 3 százalékra jött ki a 2011-es 5 százalék után. A Lokin kívül a legalacsonyabb mutatókkal az olyan kisebb klubok rendelkeznek, mint például a Siófok, vagy a Lombard Pápa. Ezzel szemben a nagycsapatok legalább 50 százalék közeli eladósodottsággal működnek. A Videoton viszont az eszközeit (játékosok, épületek, követelések, pénzeszközök stb.) 85 százalékban idegen forrásból finanszírozza, de ennél még nagyobb mértékben támaszkodik külső tőkére a Fradi - 96 százalékkal. Ám még ezeken is túltesz a Pécsi MFC és a zöldek fővárosi riválisa, az Újpest, hiszen a klubnak majdnem háromszor több kötelezettsége van, mint amennyi eszköze. Vagyis, ha mindent értékesítenének, az összes követelést behajtanák, akkor sem tudnák kifizetni azt, amivel másoknak tartoznak. Ezzel a három klubbal, vagyis sorrendben a fővárosi lilákkal, pécsiekkel és a Vidivel ki is merítettük a kirívóan magas eladósodottsággal bíró klubok listáját.
Kecskemét és a Videoton az éllovasok a külső finanszírozásban
Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik első osztályú klubnál milyen mértékben érvényesül a külső finanszírozás, és hogyan viszonyul ennek mértéke a társaság saját tőkéjéhez képest, akkor teljesen más rangsort kapunk. (A Pécsnél, a Fradinál, illetve az Újpestnél nem számoltunk ilyen mutatót, erről cikkünk későbbi részében).
Ebben az esetben a Kecskeméti TE az, amelyik kirívó mértékben támaszkodik idegen tőkére, pontosabban a 2012-es adatok alapján 17-szer nagyobb a külső forrás, vagyis a kötelezettség (tartozás) a klub gazdálkodásában, mint a saját tőke nagysága. Valamivel jobb a helyzet az egyik legnagyobb költségvetésből gazdálkodó Videotonnál: a fehérvári együttesnél ugyanis "csak" 11-szer nagyobb a külső finanszírozás a sajátnál, ráadásul 2011-hez képest ez a mérték több mind a triplájára nőtt. A "negatív" dobogó harmadik fokára a Diósgyőr került 5-ször nagyobb idegen tőkével a cégben.
Ezzel szemben a lista másik végén áll ebben az esetben is a Debrecen. A piros-fehér hajdúsági együttesnél ugyanis a saját tőkének mindössze 3 százaléka az idegen, külső finanszírozás. Ez egyébként 2011-hez képest szintén csökkenést mutat - akkor még 6 százalék volt az adósságráta.
Komoly bajok a Fradinál és az Újpestnél
Adósságrátát két fővárosi klub, a Pécs, a Fradi és az Újpest esetében nem tudtunk számolni, mivel a nevezőben mínusz érték szerepel 2012-ben. Vagyis a klubok saját tőkéje mínuszos, ami számviteli és gazdálkodási értelemben rendkívül kedvezőtlen helyzetet jelent.
A Fradinál valamivel több mint 1 milliárd forintos kötelezettség szerepelt a mérlegben 2012 végén, míg 2011-ben ennek csak közel a fele. Ezzel szemben a klub saját tőkéje a 2011-es 44 millió forintról -465 millióra zuhant. Ez pedig előrevetíti, hogy 2008 után ismét pénzt kell tolni a cégbe a tulajdonosoknak. Akkor kicsivel több mint 1 milliárd forinttal rendezték az előző évben kialakult mínuszos saját tőkét. Azért is ennyivel, mert a számviteli szabályok értelmében a saját tőkének legalább a jegyzett tőke felét el kell érnie.
Ennél viszont sokkal rosszabb a helyzet az Újpestnél, hiszen míg 2011-ben még majdnem 388 millióra rúgott a cég saját tőkéje, 2012-ben ez 1,6 milliárd forintos mínusszá "apadt" (egyébként ugyanilyen mértékű veszteséggel is zárták a tavalyi évet - ennek köszönhető a hatalmas mínusz). Az újpesti klub tartozásai pedig az előző évi 1,2 milliárd forintról 1,9 milliárdra növekedtek. Tehát itt még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk idén a tulajdonosoknak, mint tenniük kell azt a zöld-fehér klubnál. Legutóbb egyébként 2004-ben zárt a klub mínuszos saját tőkével.
Székely Sarolta
mfor.hu
