Mennyire jellemző egy-egy szemmel látható szabálytalanságtípus a magyar autósokra, tette fel a kérdést gépjárművezetők körében az Automax. A vizsgált témakörök sorában az élen a szemetelés végzett, a hazai sofőrök szerint nagyon gyakori, hogy menet közben szabadulunk meg a hulladéktól, például cigarettacsikktől. Ez után jön a követési távolság figyelmen kívül hagyása, az autópályákon bosszantó jobbra tartás elmulasztása, illetve az index „elfelejtése”. „Szerencsére az eredmények között van pozitív is, a megkérdezettek szerint például az egyik legkevésbé jellemző az, hogy nem segítjük a megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű továbbhaladását” – részletezte az eredményeket Nagy Tibor, az Automax Kft. ügyvezetője.
A kutatás keretében azt is vizsgálták, hogy melyik egyértelműen látható és beazonosítható szabálytalanság a legelfogadhatatlanabb az autósok körében. Itt a piroson való áthajtás végzett az élen, amit a megkülönböztető jelzéssel érkező jármű figyelmen kívül hagyása, illetve az indexelésről való „megfeledkezés” követett.
Minden 10. autós belefásult a közlekedési morálba
Ha a szabályosan közlekedő autóst egy másik balesetveszélybe sodorja, először is igyekszik azt elkerülni. „Ahogy egy válaszadó fogalmazott, addig jó, míg a másik autós tud segíteni a szabálytalan sofőrnek. Persze utána már jöhet a feszültség levezetése, ami legnagyobb valószínűséggel egy kiadós dudálásba torkollik, ezt a káromkodás, a reflektorozás, illetve az előbbi három kombinációja követi” – mondta Nagy Tibor. Nagyjából minden 10. autós ugyanakkor belefásult a közlekedési morálba, ezért ha szabálytalansággal szembesül, még akkor sem alkalmaz „stresszlevezetőt”, ha őt magát a másik autós balesetveszélyes helyzetbe hozza: rezignáltan tudomásul veszi, hogy ez a közlekedés velejárója. Nagy ritkán – körülbelül minden 200. esetben – viszont elszabadulnak az indulatok: a felbosszantott vezető a szabálytalan után iramodik, hogy annak szemébe nézzen, illetve elégtételt vegyen. „A beszámolók szerint a tipikus forgatókönyv, hogy a szenvedő alany megelőzi a szabálytalankodót, majd befékez előtte, de ásványvizes palack, illetve félig elfogyasztott alma is repült már a másik sofőr felé. Egy vitás közlekedési helyzet eredményeként előfordult olyan eset is, hogy az egyik sofőr egészen addig követte a másikat, míg az negyedórányi kocsikázás után egy rendőrkapitányság felé vette az irányt, s ott leparkolt” – tette hozzá Nagy Tibor.
A prémium márka = szabálytalankodás?
Az Automax kutatásában inkább már a bennünk élő sztereotípiákra mutat rá az a két toplista, melyek a márkák viszonyában rangsorolták a szabálykövetés, illetve szabálytalanság tényét. A magyar autósok sorrendben a BMW, Audi, Suzuki, Mercedes, illetve Volkswagen márkájú járművek vezetőit gondolják a leginkább szabálytalankodóknak, míg szabálykövetés tekintetében a Suzuki, Opel, Volvo, Toyota és Ford végzett az élen.
„Nem hiszünk abban, hogy minden BMW-s szabálytalankodik, vagy hogy a Suzuki-tulajdonosokra a legkevésbé jellemzőek a kisebb-nagyobb közlekedési kihágások, már csak azért sem, mert ez utóbbi márka mindkét toplistában helyet kapott. Az eredmények sokkal inkább az előítéletekre mutatnak rá, vagyis arra, amiket egy márkatulajdonosról általában véve feltételezünk”– árnyalta az eredményeket Nagy Tibor. A szakember hozzátette, a kutatás során megosztott történetekben sokszor kérdőjelezik meg az autósok a másik járművezető KRESZ-tudását. Éppen ezért nem véletlen, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka szerint a sofőröknek javára válna, ha bizonyos időközönként újra kellene vizsgázniuk KRESZ-ből. Az életre szóló KRESZ-vizsga hívei körében egyébként magasabb a nők, illetve a 40 év alattiak aránya.
mfor.hu
