Évek óta lassan, de biztosan emelkedik az úgynevezett kereskedelmi márkák aránya az élelmiszerek értékben mért összforgalmán belül. Míg 2006-ban még csak az árbevétel 18 százalékát adták ezek a termékek, addig 2007-ben húsz, az idei első félévben pedig 22 százalékra nőtt a részarányuk, forgalmuk pedig 14 százalékkal emelkedett.
Igaz, ezzel még mindig elmaradunk a német, a brit, a francia, a spanyol és az olasz piactól, ahol az összforgalomnak már 25-33 százalékát teszik ki az ilyen típusú áruk.
A diszkontokban a legkelendőbb
A főleg alacsony áruk miatt népszerű kereskedelmi márkás élelmiszerek a diszkont kiskereskedelmi láncoknál, azaz a Lidlnél, az Aldinál, a Pennynél és a Profinál fogynak a legjobban. Arányuk az összforgalmon belül 2006-ban 46, 2007-ben 48 százalékot tett ki, 2009 első félévében pedig 100 forintból már 53-at költöttünk ilyen típusú árukra a diszkontokban, áll a Nielsen piackutató cég felmérésében.
A kereskedelmi márkák összforgalmon belüli aránya hamarosan elérheti a német, a francia vagy az olasz piacon tapasztalt szintet, amennyiben a diszkontok hazai térnyerése az eddigi ütemben folytatódik.
A Magyarországon 2004-ben megjelent Lidl például kezdetben évi 32-33 százalékos növekedési ütemet produkált az üzletnyitások számát tekintve. Ez tavaly 16 százalékra csökkent, idén pedig eddig 10 százalékkal nőtt az üzletek száma 2008-hoz képest. Szintén erőteljesen terjeszkedik az Aldi, amely tavaly év végén 42 üzlettel rendelkezett itthon, jelenleg pedig már 53 egységet üzemeltet. (Igaz, üzletszámban egyelőre még mindkét német diszkont elmarad a Pennytől.)
Szupermarketek: messze leszakadva
A diszkontok után a kereskedelmi márkák leginkább a szupermarketekben (például Match, Spar, Kaiser’s) nyertek teret – utóbbiaknál azonban csak jóval kisebb, 22 százalékos részarányt tesznek ki eladásaik az összforgalmon belül. A növekvő trend azonban itt is megfigyelhető, hiszen 2006-ban még csak 16 százalék volt ez az arány.
A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a hazai tulajdonú láncok (plédául CBA, Coop, Reál) állnak: náluk 2009 első felében az összforgalom 17 százaléka származott kereskedelmi márkák eladásából. Ez szintén - igaz, csak kismértékű - növekedést jelez 2007-hez (15 százalék) viszonyítva.
Érdekesség, hogy az általában kifejezetten olcsónak tartott hipermarketekben (Auchan, Cora, Interspar, Tesco) viszonylag alacsony, 14 százalék a kereskedelmi márkás élelmiszerek aránya, ráadásul ez az érték gyakorlatilag évek óta stagnál (2006-ban 13 százalék volt).
A sereghajtók ilyen tekintetben az egyéb kategóriába sorolt, azaz 400 négyzetméter alatti üzletek, ahol a kereskedelmi márkák összforgalmon belüli aránya mindössze hét százalék.
Negyven százalékos árelőny
Elemzők szerint a kereskedelmi márkák térnyerésének üteme a válság hatására felerősődött. A fogyasztók egy része ugyanis az utóbbi hónapokban úgy próbálja fenntartani fogyasztását, hogy olcsóbb boltokban és olcsóbb termékeket vásárol - márpedig a kereskedelmi márkák árelőnye Magyarországon az EU-átlagnál sokkal nagyobb, átlagosan 40 százalék.
Mindez persze a kereskedelmi láncoknak is megéri, hiszen - a közvetlen forgalomnövekedésen túl - felhasználhatják ezeket a márkákat fogyasztóik lojalitásának erősítéséhez, és az üzlet márkaértékének növeléséhez, emeli ki a Nielsen elemzése.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
