Berki Zolna, a Transparency International, a korrupció ellenküzdő nemzetközi szervezet magyar tagozatának elnöke utalt arra, hogy Magyarországon az érdekérvényesítés eszközei szabályozatlanok. Az elnök jelezte: a konferencia erre a hiányosságra akarja felhívni a jogalkotók figyelmét, illetve a hazai szabályok megalkotásához segítséget nyújtani a közép-európai és a nyugati országok gyakorlatának megismertetésével. A szakember azt is hozzátette: az előző kormányzat tervei között ugyan szerepelt az úgynevezett lobbitörvény megalkotása, erre azonban a kormányváltás miatt nem került sor.
Marshall Miklós, a szervezet kelet-európai igazgatója kijelentette: a korrupcióellenes küzdelem egyik fontos eleme, hogy megszülessen a lobbitörvény. Elmondása szerint az előző kabinet törvénytervezete számos kérdést tisztázatlanul hagyott: nem tett különbséget a gazdasági és a civil szféra szereplői között, illetve alig érintette a fizetett lobbisták kérdését. Hozzátette azt is, hogy a konferencia eredményeiről pénteken tájékoztatják az Országgyűlés társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottságát a szervezők és a külföldi megbízottak.
Csanády Dániel, a Charities Aid Foundation Civil Társadalomfejlesztő Programiroda vezetője szólt arról, hogy Magyarországon a civil szféra fejlesztésére igen nagy szükség van, hiszen az érdekérvényesítésnek ez a módja hazánkban igen elmaradott a nyugati országokhoz képest. Az új kormányzat már létrehozott egy tájékoztatási irodát, amely a nonprofit szervezeteket tájékoztatja arról, hogy a parlament milyen törvények megalkotását végzi. Hozzátette: nagy fejlődést jelentene azonban az, ha a törvényalkotás menetébe az érdekérvényesítő szervezetek is beleszólhatnának.
A lobbi-törvény csökkenthetné a korrupciót
Magyarországon egyre inkább szükség lenne egy lobbitörvényre, amely átláthatóvá tenné az érdekérvényesítést és csökkentené a korrupciót - hangoztatták A lobbizás szabályozása Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia szervezői.
