Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg a GDP-nek 1 százalékát, mintegy 175 milliárd forintot fordítanak k+f-re, aminek csaknem 60 százaléka állami, míg 40 százaléka vállalati forrás. A cél az, hogy 2013-ra a helyzet megforduljon, s a vállalatok kétszer annyit fordítsanak kutatás-fejlesztésre, mint az állam.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közölte: a magyar gazdaság számára kitörési pont a k+f tevékenység. Ezzel nincs összhangban, hogy a 2006. évi költségvetés tervezetéből kimaradt a cégek által befizetett mintegy 40 milliárd forintos innovációs hozzájárulás, amit az állam ugyanakkora összeggel egészíti ki.
A nagyvállalatok világszerte kezdik felismerni a k+f jelentőségét. Ahogy a Menedzsment Fórum már korábban közölte, Dél-Korea legnagyobb konglomerátuma, a Samsung Csoport például kedden ismertette 45 milliárdos, az elkövetkező 5 évre vonatkozó kutatás és fejlesztés költéseit. A bejelentés szerint a terv szakít a korábbi évek gyakorlatával, ugyanis a cég az elmúlt tíz év során 35 milliárdot fordított k+f-re. A 21. században csak azok a vállalatok maradnak piacképesek, melyek vezető pozícióban vannak és innovatív technológiával fejlesztenek, közölte Lee Yoon-woo, a csoport elnök-helyettese.
