Az Eurostat hétfőn délelőtt tette közzé a harmadik negyedévre vonatkozó adatokat az egy órára jutó munkaerőköltség változásával kapcsolatban. Ez alapján az év harmadik negyedévében az eurózónában a munkaerőköltség 2 százalékkal emelkedett átlagosan az előző év azonos időszakához képest, míg a teljes Unión belül 1,9 százalékos volt a változás.
Az ötödik legjobban drágult a magyar foglalkoztatás
Nemzetgazdasági szinten Magyarországon bőven az uniós átlag feletti mértékben drágult a foglalkoztatás a július-szeptemberi időszakban. Ez 5,3 százalékot jelent, ami az előző negyedévhez viszonyítva is jelentős megugrásra utal, hiszen akkor még "csak" 4,3 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbi állapotokhoz képest.
Ha rangsorba állítjuk az országokat és az uniós átlagokat, akkor kiderül, hogy hazánk a maga 5,3 százalékos változásával az ötödik legnagyobb növekedést tudja magáénak. Megelőz minket Észtország 7,6, Románia 7,2, Bulgária 5,9 és Litvánia 5,4 százalékkal. Ez pedig már azt is sejteti, hogy a visegrádi országok között Magyarországon drágult egy év alatt legjobban a foglalkoztatás.
Lengyelországban 4,4, Csehországban 4,1 százalékkal emelkedett a munkaerőköltség, Szlovákiában pedig "mindössze" 1,6 százalékkal jelentett nagyobb költséget egy ember foglalkoztatása, mint 2011 harmadik negyedévében.
A listánk legvégén egyébként Szlovénia áll, ahol egyedüliként 0,8 százalékkal lett olcsóbb a munkaerő, de Hollandiában és Cipruson is csak minimális, 0,5 százalékos drágulás következett be egy év alatt.
A versenyszférára vetítve dobogós lett Magyarország
Mivel a nemzetgazdasági adatok a versenyszférán kívüli adatokat is tartalmazzák, megnéztük, mi a helyzet akkor, ha csakis a magánszektorra koncentrálunk.
Eszerint a versenyszférában Magyarországon az év harmadik negyedévében 6,8 százalékkal lett drágább a munkaerő egy órája 2011 azonos időszakához képest. Ezzel az adattal a dobogó harmadik fokára értünk fel, előttünk csak Észtország áll a maga 7,7 százalékos és Bulgária a 7,1 százalékos változásával.
A visegrádi országok csoportjában jócskán elszakadt a magyar adat a többiekétől, hiszen Lengyelország mögöttünk 4,4 százalékos emelkedéssel áll a rangsor hatodik helyén. Csehországban a magánszférában 3,3 százalékkal drágult a munkaerő, Szlovákiában pedig annyira alacsony változás következett be egy év alatt, hogy a második legkisebb adatot tudhatják magukénak: 0,5 százalékot. A legalacsonyabb növekedést pedig Szlovéniára közölte az Eurostat: 0,3 százalékot.
Az eurózóna és a teljes Unió versenyszférájára számolt átlag egyaránt 2,4 százalék volt 2012 harmadik negyedévében.
Adminisztratív okok a háttérben
Az egyébként örömteli, ha nőnek a bérek, és emiatt növekednek a bérköltségek. Hazánkban azonban ez nem a munkaerő termelékenységének növekedésével párhuzamosan következett be, sokkal inkább adminisztratív jellegű intézkedések eredménye volt. A kormány ugyanis az adójóváírás egyidejű kivezetése miatt (a nettó bérek nominális szintjének megtartása érdekében) az alacsony keresetűek esetében jelentős bruttó minimálbér-emelést, és elvárt béremelést vezetett be 2012-ben, így pedig a jövedelmi sávokat is szignifikánsan feljebb tolta.
A bérköltség növekedése a munkaadók számára ugyanakkor minden bizonnyal ahhoz is hozzájárult, hogy a legfrissebb adatok szerint 41 ezerrel dolgoznak kevesebben a versenyszférában, mint egy évvel ezelőtt.
Székely Sarolta
mfor.hu
