Fellegi Tamás leszögezte, a kormány szövetségre kíván lépni a vállalati szektorral, ennek érdekében egyszerűsítené és megkönnyítené az uniós források felhasználását a vállalati szektor számára. A kormány különös figyelmet kíván fektetni a szükségtelen párhuzamosságok megszüntetésére, a korrupció és a bürokrácia megszüntetésére, a források összevonására és a döntések koncentrálására.
A pályázati rendszer jelentős egyszerűsítése véget vethet a pályázatíró iparágnak és az elbírálásban résztvevő 3500-4000 állami alkalmazott számát is csökkentené a kormány, miközben a vállalatok számára megkönnyítené a pályázatok kitöltését, a szükséges adatlapok és adatmezők száma a jelenlegi 20 százalékára is csökkenhet, és az elektronikus beadás is elérhetővé válik.
A program során idén felhasználandó 1100 milliárd forint elosztása a Microsoft képviselője szerint méltán viselheti a vas és aszfalt programja címet, a legjelentősebb fejlesztési prioritás ugyanis a kiemelt közlekedési fejlesztés lett, melynek értelmében folytatódhat hazánk infrastrukturális fejlesztése, ám az útépítések mellett nagy figyelmet kap a kötöttpályás, a közútinál zöldebb és energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb személy és áruszállítás fejlesztése is. Ez a terület részesülhet a források több mint 50 százalékából, emellett a közlekedésfejlesztésre további 80 milliárd forint juthat.
A tudomány és az innováció fejlesztésére szánt közel 73 milliárd forint Fellegi Tamás szerint sem elég, további forrásokra van szükség, ugyanakkor a vállalkozásfejlesztésre szánt 173 és a zöld gazdaság fejlesztésére szánt 120 milliárd forint segítségével javulhat hazánk energiahatékonysága is. A tudományos beruházások között kiemelt jelentőségű a cseh és román közreműködéssel megvalósuló szegedi szuperlézer projekt, mely 63 milliárd forintot emészthet fel, ám jelentősége országhatárokon átívelő lehet, és segíthet abban, hogy Magyarország a fotonika élbolyába kerülhessen.
A források elosztásánál a kis és középvállalkozások támogatása prioritás, a tervek szerint a pénzek 50 százaléka áramolhat közvetlenül a KKV-szektorba, míg további 42 százaléknál beszállítói oldalon vagy alvállalkozóként jelenthetnek meg a kisebb vállalatok, mindössze a források 8 százalékánál nem érintettek tehát az ilyen típusú cégek.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
