Az online médiapiaci szereplők túlnyomó többsége – szemben pl. a televíziós vagy a nyomtatott sajtó üzletágakkal – elsődlegesen hirdetési bevételekből él, ezen a területen nincsenek terjesztési bevételek. Ugyancsak a digitális szegmens sajátossága, hogy a piaci szereplők erős és közvetlen versenyben vannak a globális szereplőkkel, akiket a kormány – többször bejelentett szándéka ellenére – továbbra sem kényszerít valós tehervállalásra. Éppen ezért a reklámadó emelése a piaci alapokon működő hazai online kiadványok szempontjából diszkriminatív és drasztikus gazdasági következményekkel jár. Az adó tervezett mértéke a jellemző profitráták alapján a piaci alapokon működő szereplők jelentős részét veszteséges működésre, vagy a szolgáltatásuk színvonalát érdemben rontó költségcsökkentésre, némelyiküket tevékenységük vagy egyes kiadványok megszüntetésére kényszeríti.
(Taxversum)
A Magyar Reklámszövetség korábban több ízben publikálta a PWC által 2016-ban készített reklámgazdasági hatástanulmányt, mely szerint “minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez”, így nem csupán a digitális reklámipar, de az egész gazdaság rosszabb helyzetbe kerül az adó által.
A fentiekre tekintettel a reklámadó mértékének közel másfélszeresére emelése helyett az IAB változatlanul a reklámadó végleges és haladéktalan kivezetését javasolja, egyszersmind felkéri a kormányzatot, hogy ennek módjáról mielőbb kezdjen szakmai egyeztetéseket az iparág egészét képviselő Magyar Reklámszövetséggel.
Az adónem kivezetése nem csupán a hazai média sokszínűségének fennmaradását, hanem ezáltal a társadalom tájékozódáshoz való jogának méltó elismerését is jelentené.
A Digitális Jólét Program kidolgozása során közösen megfogalmazott kormányzati és iparági terveket – piacépítő, hazai vállalkozásokat támogató szabályozás és programok megvalósítása – a gyorsan fejlődő, tájékozott, digitális csatornákat jól értő és azokból épülni tudó társadalom erősödése érdekében alkották.
Ehelyett az adóemelés egy információszegény, kevesebb tudás birtokában véleményt alkotó, lemaradó közösség jövőképével fenyeget.
Az adóemelési tervezet elfogadásának várható egyedüli nyertesei a reklámadó-fizetési kötelezettségek alól de facto eddig is mentesülő globális szereplők lehetnek, vesztesei közé kerül viszont a szabad médiapiac, a tartalomfogyasztók, a gazdaság és a kormányzat is.
A fenti okokból az IAB Hungary minden lehetséges módon és fórumon fel fogja emelni hangját a reklámadó megszüntetése érdekében.
mfor.hu