Az igazgató szerint a munkaerőnek kooperatívnak, a vállalkozás érdekében innovatívnak, rugalmasnak, a többletterhelésre alkalmasnak, valamint önmagát továbbképzőnek kellene lennie. Inotai András szerint ez már nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a társadalom nevelésének kérdése is. A munkaerő kínálata mellett fontos szerepet játszik a tőke vonzásában a kiszámítható környezet, a politikai stabilitás és az uniós tagság is - ismertette Inotai András.
Magyarország tőkemegtartó képességének javításában fontos szerep jut a külföldi cégek köré kiépülő hálózatoknak, az oktatásnak és a fizikai infrastruktúra fejlesztésének. Szavai szerint elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, a kutatás-fejlesztési terület irányába kell elmozdulni. Ehhez az oktatáspolitikának is alkalmazkodnia kellene - tette hozzá.
Véleménye szerint már most látható ugyanis, hogy egyes termelési fázisokat az országból kitelepítenek a cégek, amely fokozza a munkanélküliséget. A folyamat várhatóan a jövőben még erőteljesebben jelentkezik - jegyezte meg.
6,1 milliárd dollárt fektettek be tavaly hazánkban
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) 2007-es jelentése szerint tavaly a beérkezett új tőke 6,1 milliárd dollárt tett ki, ezzel a régióban Magyarország a harmadik helyen szerepel, Lengyelország és Románia mögött. A tőkekivitel értéke 2006-ban meghaladta a hárommilliárd dollárt. A külföldön elhelyezett magyar tőke állománya csaknem 13 milliárd dollár, míg a Magyarországon működő több mint 81 milliárd dollárt tesz ki.
Inotai András adatai szerint Magyarországon a teljes éves beruházás mintegy 25 százaléka külföldi működő tőke, a fennmaradó 75 százalék pedig magyar. A magyarországi külföldi működőtőke GDP-hez mért aránya 72 százalék, a régióban ez a második legnagyobb érték Észtország után.
Európában az új befektetések 65 százaléka a fejlett országokba irányult, 29 százaléka a fejlődőkbe és hat százaléka a volt szocialista térségbe. Az Európai Unióba áramlott az új befektetések több mint kétötöde. A forrásokat illetően a fejlett országokból származott az új befektetések 84 százaléka, az EU államaiból 47 százaléka, az Egyesült Államokból 17 százaléka és Japánból négy százaléka. A fejlődő országok társaságai adták az új befektetések 14 százalékát, a volt szocialista országok vállalatai két százalékát.
