Mivel a félelem megbéníthatja a cégen belüli kreativitást, kedvezőtlenül hat a vállalati kultúrára és a belső kommunikáció őszinteségére, sőt a bizalmi tőkét is kikezdheti, ezért hosszú távon jelentős költségtényezője lehet a szervezetnek. Ha egy munkahelyen megnő a megoldatlan konfliktusos helyzetek száma, szaporodnak a kiközösítésgyanús szituációk, sűrűvé válnak a hiányzások, betegállományok, megjelenik a nyílt vagy burkolt agresszió, akkor joggal gyanítható, hogy munkahelyi félelmek állnak a háttérben.
Ha a szervezeten belül hosszabb távon is utolérhetők a konfliktusos nyomások, akkor megjelenhet a fásult, stressztünetekkel terhelt munkavégzők tömege. Ők lesznek azok, akik egyre nehezebben összpontosítanak, akiket az értéktelenségérzet, az önbizalom csökkenése jellemez. Ebben a helyzetben a kudarcélmények egymásutánja könnyen a kompetenciatudat elvesztéséhez, a hozzá nem értés kialakulásához vezethet - számol be tapasztalatairól Kisházy Gergely.
Hogy mindez elkerülhető legyen, érdemes a személyközi kommunikációs helyzetekre, a munkavállalók önismeretére és önbizalmára összpontosítani. Az önismeret segít abban, hogy kevésbé alakuljanak ki a nehezen kezelhető érzések, és ez lehet az alapja a sikeres alkalmazkodásnak, a félelemmentes szervezeti cselekvéseknek is.
Fontos a szociálisan kompetens kommunikációs stílus, amely őszinte és közvetlen. Ha tekintettel vagyunk mások jogaira, ha figyelünk a saját és a kommunikációs partner érdekeire is, ha döntően mondanivalónk tartalmára összpontosítunk, akkor magabiztosan, szorongásmentesen tudjuk kommunikálni véleményünket, igényeinket, elvárásainkat úgy, hogy közben a beosztottak vagy a vezetőtársak sem érzik sértve érdekeiket, érzéseiket, írja a Világgazdaság.
