Simon Gábor a tervezett lépések között említette egy foglalkoztatási információs bázis létrehozását, amely folyamatosan nyomon követné a bejelentett csoportos létszámleépítéseket. Foglalkoztatási garancialapot is létrehoznának, hogy a munkahelyek védelmével és a foglalkoztatás fenntartásával segítsenek, átmenetileg a munkahelyek megtartásának költségeit is átvállalva.
A tárca tervei szerint a csoportos létszámleépítések elkerülése, vagyis a továbbfoglalkoztatás érdekében akár fél évéig terjedően munkabér-támogatást kínálnának. A kis- és közepes vállalkozások számára a meglévő foglalkoztatási programon felül plusz egy évig átvállalnák a bérre rakódó járulékterheket a foglalkoztatás bővítéséért.
Ösztönöznék az atipikus foglalkoztatási formákat, így például az önfoglalkoztatást, a részmunkaidő vagy a távmunka terjedését, elbocsátások helyett inkább a részmunkaidős foglalkoztatást szorgalmazva. Simon Gábor jelezte, hogy az uniós de minimis szabály felfüggesztését is javasolni fogják - vagyis azt az elvet, hogy egy támogatást elnyert vállalkozás három évig nem pályázhat újabb forrásokra -, mert ebben az időszakban a korábbi nyertes pályázóknak is szükségük lehet további anyagi segítségre.
A munkaügyi minisztérium kezdeményezi a foglalkoztatási szabályok megsértőivel szembeni bánásmód enyhítését akkor, ha egy foglalkoztató csak csekély vétséget követ el. Szándékaik szerint ilyen esetben a vétség nem lenne kizáró ok az állami pályázatokon való indulás szempontjából.
Az MTI kérdésére, hogy mekkora forrást igényelnek ezek az intézkedések, az államtitkár közölte: több tízmilliárd forintról van szó, de ezen felül rendelkezésre áll a gazdasági tárca kezelésében lévő mintegy 1000 milliárd forintos forrás a munkahelyek megtartását célzó programokhoz. Simon Gábor szerint a pénzügyi válság következtében Magyarországon néhány 10 ezer és legfeljebb 100 ezer munkahely megszűnésére lehet számítani, de elemzésekre hivatkozva hozzátette: várhatóan az alsó határ körül marad az elbocsátandók száma.
