Például ha a vezető kioszt egy feladatot és elvárja, hogy azt beosztottja a lehető legjobban végezze el, akkor célokkal, normákkal s a feladat részfeladatokra bontásával ösztönözheti. Ha minden részfeladat teljesítését jutalom koronázza, akkor egy siker helyett több sikerélménnyel lesz gazdagabb. Figyelembe kell vennie a megjutalmazott egyéniségét is. Ha nincs összhang a jutalom és a megjutalmazott között, akkor pozitív megerősítés helyett negatív hatást ér el.
Az elmélet kritikája
Az elmélet nagy előnye, hogy egyértelmű eligazítást ad a vezetőknek arra nézve, hogy a felmerülő motivációs, vagy elégedetlenségi problémákat hogyan oldják meg. Későbbi kutatások azonban a modell több jelentős problémáját mutatták ki. A legfontosabb észrevételek a következők:
2. A Herzberg által alkalmazott vizsgálati eljárásnak van egy erős torzító hatása, mert kizárólag egyéni visszaemlékezésekre alapozott, tehát a szelektív észlelés hatásait nem küszöbölte ki. Továbbá nem vette figyelembe az egyéni különbségeket (az önbizalom, képességek, stb.).
3. Nem fogalmazott meg átfogó elégedettségi mércét, így előfordulhatott az is, hogy valaki nem szereti munkájának egy részét, míg egészében elfogadhatónak tartja.
4. Herzberg feltételezi, hogy a termelékenység és a megelégedettség között közvetlen összefüggés van. Az általa alkalmazott kutatásmódszertan ugyanakkor csak a megelégedettséget mérte, a termelékenységet nem. Ahhoz, hogy kutatási eredményét relevánsnak tekintsük, el kell fogadnunk a fenti feltételezést.
A felsorolt kritikai észrevételek ellenére Herzberg elméletét is mérföldkőnek tekinthetjük a motivációelméletek vonulatában és gyakorlati hatása, elterjedtsége és népszerűsége a gyakorló vezetők körében kétségbevonhatatlan. Jelentősége az, hogy rámutatott: van néhány olyan vezetők által fontosnak tekintett tényező, amellyel kényelmesebbé, kellemesebbé tehetők a munkafeltételek, de valójában motivációt nem lehet elérni velük.
A gyakorlatban minden hasznos munkapszichológiai módszernek megvannak a maga előnyei, önmagában azonban egyik sem szentírás a beosztottak ösztönzése tekintetében. Ezért célszerű a motivációs elméletek kínálta megoldásokat vegyíteni a jutalmazásra és megerősítésre vonatkozó más módszerekkel.
