Snyder összehasonlítva az erősen és az alig reménykedő első évesek tanulmányi eredményeit azt találta, hogy a remény foka megbízhatóbban jelzi előre az első félévi jegyeket, mint a felvételi teszt, melyet azért fejlesztettek ki (az IQ-hoz szorosan kapcsolódva), hogy általa a leendő diák rátermettségét megbecsülhessék. A szellemi képességek nagyjából azonos tartományában megint csak az érzelmi készségeken fordul meg minden!
Snyder magyarázata: „ Az erősen reménykedő diákok magasabbra teszik maguknak a lécet, és készek megdolgozni azért, hogy át is vigyék! Azonos intellektuális képességű diákok tanulmányi teljesítményének összevetésénél a remény a differenciáló tényező.” Az érzelmi intelligencia szempontjából a remény annak biztosítéka, hogy nem adjuk meg magunkat a szorongás rohamainak, a depressziónak, ha nehéz feladat hárul ránk, vagy akadályokkal kerülünk szembe.
A reményteljes embereknek kevesebb depresszió, szorongás, érzelmi mélypont jut ki az élet küzdelmei során.
(folytatjuk)
A remény és az optimizmus előnyei - I. rész
Napjaink kutatói egyre inkább úgy látják, hogy a remény több enyhe vigasznál a szerencsétlenségben. Mi több, meglepően fontos szerepet játszik életünkben: az iskolai teljesítmény javításától a felnőtt élet legkülönbözőbb területén való helytállásig. Technikai értelemben a remény nem csupán derűlátó vélekedés, miszerint végül minden jóra fordul.
